Erdőd (horvátul és szerbül Erdut, régi latin nevén Teutoburgum) falu és község Horvátország Eszék-Baranya megyéjében. A település neve magyar eredetű, ami valószínűleg arra utal, hogy magyarok alapították. Az Eröwt, Erdewd név talán erdei út melletti irtáson kialakított települést jelentett. Erdőd község Eszéktől néhány kilométerre keletre, a Dunának közvetlenül a Dráva-torkolat alatti szakaszán, részben az Erdődi-hát dombvidékén, részben a környező sík vidékeken fekszik. A község területe 159,16 négyzetkilométer.
A falu Újerdőd településrésznél közúti határátkelővel rendelkezik Szerbia felé (a Duna-híd másik oldalán Gombos van). A vasúti határátkelő jelenleg nem üzemel.
Erdőd községben a 2001. évi népszámlálás adatai alapján 3 014 háztartásban 8 417 fő él. A község lakóinak relatív többsége (53,91 százalék) szerb nemzetiségű. A horvátok aránya a községben 37,03 százalék, a magyaroké 5,13 százalék.
Az 1991-től 1995-ig tartó horvátországi háborúban – Szlavónia többi, szerbek által megszállt részéhez hasonlóan – Erdődről is elűzték a horvát lakosság nagy részét. Ebben az időszakban semmisült meg az (azóta újjáépített) római katolikus templom is. A hírhedt szabadcsapatvezér, Željko Ražnatović, becenevén Arkan Erdődön állította fel kiképzőtáborát és központját. 1995. november 12-én itt írták alá a horvátországi háborút (és ezzel a délszláv háborúkat) véglegesen lezáró ún. erdődi egyezményt.
Az erdődi község gazdasága a földművelésen, szőlőtermesztésen és borkészítésen, állattenyésztésen, gyümölcstermesztésen, építőiparon, kereskedelmen és vendéglátáson alapul.
1910-ig gőzkomp szállította a Budapest–Bosanski Brod-vasútvonalon közlekedő szerelvények kocsijait (mégpedig egyszerre öt személyszállító kocsit vagy hét-nyolc vagont). Akkor vasúti hidat kapott a két település. Ezt 1941-ben felrobbantották. Hat évig ismét csak komp közlekedett, majd vasúti-közúti vegyes használatú hídként építették újjá. Az 1980-as évek elején külön közúti híd épült. 1999 áprilisában a NATO mindkét hidat lebombázta. A közlekedés a közúti hídon még ugyanabban az évben újraindult, a vasúti híd azonban máig sem üzemel.
Erdőd határában, a Duna fölé magasodó dombon áll a híres, 15. század végén, téglából épült vár. Egyik, kör alakú, az itáliai reneszánszépületeket idéző tornya csaknem teljesen eredeti állapotában fennmaradt. A másik, négyzetes tornyot 1891-ben az Adamovich– Cseh család sírboltjának alakították át. E célból jelentősen átépítették, falába pedig a család egyesített címerét faragták.
A faluban fekvő, hatalmas borospincét rejtő, de egyébként nem túl impozáns földszintes kastély az uradalom központja volt, és a 18. században vagy a 19. század első felében építhették.
Szabadkán az Erdődi utca a Zorka helyi közösségben, a valamikori Zorka vállalat mögötti területen található.
