Az eszperantó zászló
Az eszperantó nemzetektől független, mindenki számára egyenjogú nyelvhasználatot biztosító, élő, mesterséges eredetű, semleges nemzetközi nyelv. Az elnevezés a Doktoro Esperantóból származik (eszperantó fordításban „aki reméli”), ezen az álnéven jelentette meg 1887-ben az első könyvét L. L. Zamenhof, amelyben az eszperantó nyelvet részletezi. Zamenhof célja az volt, hogy egy könnyen megtanulható és politikailag semleges nyelvet hozzon létre, amely „meghaladja” az állampolgárságot, és előmozdítja a békét és a nemzetközi megértést az emberek között.
Az eszperantót aktív vagy folyékonyan beszélők, valamint az anyanyelvűek számát (vagyis azokét, akik mint egyik anyanyelvüket tanulták meg a szüleiktől) 10 000–2 000 000-ra becsülik.
Az eszperantót mintegy 115 országban beszélik.
A nyelv alapjait Lazar Markovics Zamenhof białystoki születésű, zsidó nemzetiségű, orosz anyanyelvű, varsói szemorvos rakta le. Az eszperantó eklektikus nyelv, szókincse főleg újlatin, germán és szláv nyelvből származik, elsősorban olyan szavak, amelyek más nyelvekben is megvannak (interonimák). Szerzője nem szavakat, hanem szóelemeket vett át, és ezek kombinálásával biztosította a szókincs fejlődését.
Az eszperantó 1979 óta a Nemzetközi Kibernetikai Szövetség hivatalos nyelve az angol és a francia mellett, 1985 óta pedig a San Marinó-i Nemzetközi Akadémia (AIS) első hivatalos nyelve. Kiterjedt irodalommal rendelkezik: a világirodalom jó részét lefordították már eszperantóra, például Zamenhof maga a Bibliát (az Ószövetséget a héber eredetiből), Homérosz, Shakespeare, Goethe, Dante, Puskin, Tolsztoj, Byron, Molière, Balzac, Hans Christian Andersen, a Grimm fivérek, H. G. Wells, Charlotte Brontë, Remarque, Voltaire és sok más szerző számos művét. A magyar irodalomból eszperantóul olvasható többek közt Kertész Imre a Sorstalanság, A Pál utcai fiúk, a János vitéz, a Toldi, Az ember tragédiája, Jókai Mórtól többek közt A kőszívű ember fiai, Örkény egyperces novellái.
Saját sajtója, rádiója, televíziója van. Elérhető ezen a nyelven a Facebook, a Mozilla Firefox böngésző, az Ubuntu Linux operációs rendszer és a Google.
