A Dankó Pistát ábrázoló szobor Szegeden
15 éves volt, amikor szülőfalujában megszervezte cigányzenekarát, melynek a vezetője lett. A környékbeli tanyavilágban játszottak, s mivel olcsó muzsikusokra volt kereslet, gyakran léptek fel némi pénzért, ételért vagy borért cserébe.
Dankó dalköltészetében gyakori motívum volt a rózsa, legalább ötven nótájának címében vagy szövegében benne foglaltatik. Számos betétdalt írt népszínművekhez, nótáinak száma közel félezerre rúg. Pósa Lajos, Gárdonyi Géza, Békefi Antal és Tömörkény István írták a szöveget a dalaihoz.
Később Szegedre került. Blaha Lujza nyomán tettek szert népszerűségre első dalai.
Az 1890-es években beutazta Magyarországot a daltársulatával. Megfordultak Oroszországban is.
Az egyetlen alakja volt a népies műzenének, akinek személyét több író és költő is megörökítette. 1940-ben film is készült életéről, melyben Jávor Pál alakította, ez volt a kétszázadik magyar hangosfilm.
A hangjegyek írásához nem értett, ezért dalait mások jegyezték le. 1903. március 29-én hunyt el, sógora budai lakásában érte a halál.
A szegedi Stefánia sétányon, a Kass Szálló előtt áll Margó Ede 1912-ben készült lírai Dankó-szobra.
A Budapest–Cegléd–Kecskemét–Kiskunfélegyháza–Szeged vonalon közlekedő InterCityt a nótaszerző emlékére Dankó Pista IC-nek nevezték el, ezenkívül az ő nevét viseli a Weinhaus borászat egyik vörösborfajtája is.
Mintegy 400 önálló népies műdalt írt: Eltörött a hegedűm, Egy cica, két cica, Most van a nap lemenőbe, Az a szép...
Összeállította: mag
