A hét végén tartották a huszadik Méhészeti Napokat Szabadkán. A korábbi évek hagyományának megfelelően a kiállításon csak azok a termelők vehettek részt, akik előtte bevizsgáltatták terméküket, tehát az érdeklődők biztosak lehettek benne, hogy a gazdag kínálat minden terméke valódi volt. A kora délelőtti órákban alkalmi műsorral, tánccal és szavalatokkal fogadták az érdeklődőket, akik vasárnap estig tekinthették meg a kiállítást.
A pultokon mintegy húsz termelő kínált mézet, illetve mézből készült terméket: pálinkát, bort, likőrt és kozmetikumot. A szabadkai Nagy Zoltán a rendezvény rendszeres kiállítója. Lapunknak gyengének, legfeljebb közepesnek jellemezte az idei évet. A termelők és a méhek életét ezúttal is az időjárás nehezítette meg, a tél most is sokáig tartott, a tavasz viszont annál rövidebb ideig, a telet szinte azonnal a nyár követte. Az egyik legfontosabb termény a repce, viszont amikor virágzott, akkor rossz volt az időjárás, hideg volt és erős szél fújt. Hasonló időjárási körülmények uralkodtak az akácvirágzás heteiben, ezért csak kevés akácméz készült, pedig a vásárlók körében az az egyik legnépszerűbb – mondta a termelő. A hársvirágzás időszakában végre megérkezett a nyár, jobbra fordult az időjárás, így a hárs jól mézelt. A napraforgó is aránylag jól mézelt, a gond viszont az volt, hogy a gazdák túlságosan sok kaptárt helyeztek el a napraforgó földeken, amelyekből idén nem volt elég.
Nagy Zoltán a tavalyi áron kínálja termékeit, próbál alkalmazkodni a vásárlóerőhöz. Azt is megtudtuk, hogy nemcsak regionális, hanem országos szinten is Észak-Vajdaságban legolcsóbb a méz, pedig szinte itt termelik meg az összes mézet az országnak, azzal, hogy Belgrádtól délebbre gyakran átcsomagolják, és más címkét tesznek az üvegekre. Olykor az erdei mézként eladott termék valójában nem más, mint a Vajdaság mezein összegyűjtött méz. A mézhamisítók, illetve az ipari méznek nevezett hamis méz is befolyásolja a termelők helyzetét, hiszen ezek a termékek lenyomják a méz árát – magyarázta a termelő.
Ivan Periškić Monostorszegről érkezett a kiállításra. Családjában hagyománya van a méhészetnek, már édesapja is egész életében ezzel foglalkozott, most pedig fia is ezen az úton követi. A nyugat-bácskai termelő szintén az időjárási viszonyokra panaszkodott, emiatt csak kevés repce- és akácmézet sikerült megtermelnie. Az árakat ő sem növelte, mert mint megjegyezte, nem hiszi, hogy akkor el tudná adni termékét. Véleménye szerint az emberek mind rosszabbul élnek, szinte mindenről lemondanak, amiről csak lehet. Míg régebben legalább egy kilogramm mézet vásároltak egyszerre, addig most a többség a negyedkilós csomagolást kéri.
