Még mindig nem készült el a község idei mezőgazdasági programterve – ismerte el nemrégiben Anđelko Mišković, az óbecsei városi tanács mezőgazdasággal és falufejlesztéssel megbízott tagja. Állítása szerint ennek egyik oka a vagyon-visszaszármaztatás.
Drasztikusan csökken az állattenyésztőknek bérbe adható állami föld (Fotó: Fehér Rózsa)
– Óbecse község területén tavaly több mint kétezer hektár állami termőföld került vissza egykori tulajdonosaikhoz, illetve azok leszármazottaihoz. Ez óriási gondot jelent, mert eközben növekszik az állatállomány: Óbecse község területén jelenleg több mint 16 ezer számosállat van, de az állattenyésztőknek már csak alig háromezer hektár földet tudunk bérbe adni. Emiatt minden egyes számosállat esetében 0,1 százalékos koeficienssel számolunk, és egy hektár területhez 10 számosállat fog kelleni. A számosállat 500 kg élősúlyú állatot vagy állatcsoportot jelent, tehát 100 kg súlyú sertések esetében 50 sertés tesz ki egy számosállatot, ami rengeteg. Ebből következik, hogy ha valakinek 200-300 sertése van, ami nem kevés, mindössze 5 hektár állami földet kaphat – mondta el érdeklődésünkre Anđelko Mišković.
Az állami földterületek csökkenésével természetesen a bevételek is csökkennek, a korábbi 70-80 millió dinár helyett most már csak legfeljebb 40 millióval tervezhetnek Óbecsén, ezért felül kellett vizsgálni a korábban tervezett projektumokat. A községi költségvetési források csökkenése miatt elsősorban azokat a szerződéseket fogják megvalósítani Óbecsén, amelyeket már korábban aláírt az önkormányzat a felsőbb hatalmi szintekről érkező beruházási támogatásokról, így az idei évre elsősorban öntözési és lecsapolási munkálatokat, valamint a dűlőutak és a sárrázók kiépítését tervezik.
A Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség adatai szerint Vajdaságban eddig 6676 épület, 431 hektár üres építési telek, 5636 hektár erdő és 50.783 hektár állami tulajdonú termőföld cserélt gazdát. A legtöbb földterületet eddig Topolyán (5457 hektár) származtatták vissza, majd Óbecse (4567 hektár), Nagykikinda (4536 hektár), Szenttamás (3415 hektár), Zenta (2179 hektár) és Törökkanizsa (2073 hektár) következik.
