Tegnap a székelykevei falugazdász-irodában hatalmas érdeklődés mellett tartották meg a Vajdasági Magyar Közösség Terület- és Gazdaságfejlesztési Stratégia (2026–2033) tervezetének közvitáját. A stratégiatervezetet a két szerkesztő, prof. dr. Nagy Imre, a Prosperitati Alapítvány Igazgatóbizottságának elnöke, valamint prof. dr. Szedlák Ottilia, a Prosperitati Alapítvány Igazgatóbizottságának tagja mutatta be.
Prof. dr. Nagy Imre elmondta, hogy az új stratégia célja a fiatalok hazacsábítása mellett az, hogy a vállalkozások – legyen szó turizmusról vagy mezőgazdaságról – elérjék a külföldi, európai piacokat, hogy oda is termeljenek, és ezzel biztosítsák a megfelelő jövedelmet. Szavai szerint a vajdasági magyar közösségben rengeteg ilyen sikeres vállalkozás van, de szükség van a kisebb közösségek felzárkóztatására is.
‒ A fejlesztés vonatkozik a mezőgazdaság összes ágazatára, a növénytermesztésre, állattenyésztésre, halgazdaságra és a méhészetre. Szorgalmazzuk az új mezőgazdasági trendeket, azokat az ágazatokat, melyekben egészséges nyersanyagokat termelnek az élelmiszeriparnak. Dél-Bánátban kiemelt szerep jut a mezőgazdaságnak és a falusi turizmusnak. Ürményháza, Székelykeve, Versec, sőt az összes magyarlakta dél-bánáti település rendelkezik olyan kulturális adottságokkal, rendezvényekkel, melyeket össze lehetne kötni, ki lehetne terjeszteni hosszabb időszakokra, hogy többen jöjjenek. Székelykevén megvan a lehetőség a vendégek fogadására, szervezett a szálláskapacitás, így a turisták innen eljárnak Szendrővárára és a Vaskapura. Ezt kellene fejleszteni több szállási lehetőség kialakításával, valamint a látnivalók bővítésével. Így megnőne a külföldi turisták száma. Az új gazdasági stratégia erre is kínál megoldásokat a vidékfejlesztés keretében. Olyan képzéseket támogatnánk, melyek segítségével az itt élők megtanulják a vendéglátás alapjait, valamint az idegenforgalom szervezését – magyarázta prof. dr. Nagy Imre.
A székelykevei falugazdász-iroda zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel (Fotó: Vidács Hajnalka)
Hézső Brigitta, a Prosperitati Alapítvány stratégiai osztályának vezetője elmondta, hogy az első stratégiai dokumentum 2012 és 2015 között íródott Pásztor István megbízásából. Hozzátette, hogy az első dokumentumon 25, a második stratégiai dokumentumon pedig már több mint 100 szakértő dolgozott 10 hónapon át.
‒ Az új stratégia szorosan összefügg az elsővel, annak egy meghosszabbított változata, ugyanis minden olyan pontja, eleme és terve, mely sikeresnek és eredményesnek bizonyult az elmúlt időszakban, azok megmaradtak. Jövőre lesz 10 éve annak, hogy a Prosperitati Alapítványnál megjelentek az első kiírásaink. A gazdaságfejlesztési program óriási eredményeket ért el az egész Kárpát-medencében. Eddig 16 ezer nyertes pályázatunk van, több mint 1300 falusi házat vásároltak meg, és 669 új céget alapítottak. Több mint 6200 gazdaságot és 2200 céget támogattunk. Tehát nincs olyan magyarlakta község és település Vajdaságban, ahol ne élne legalább egy nyertes pályázója az alapítványnak. A számok magukért beszélnek – hangsúlyozta Hézső Gabriella.
A székelykeveiek hatalmas érdeklődéssel érkeztek a közvitára. A húszéves, helybéli Gancsó Iván a közelmúltban jegyeztette be családi gazdaságát. Érdeklődéssel hallgatta, hogy milyen lehetőségeket kínál az új gazdaságfejlesztési stratégia.
‒ Kíváncsian várom a híreket, mert fiatal vagyok. Csak földműveléssel foglalkozunk, kukoricát, napraforgót, gabonát és szóját termesztünk az édesapámmal 200 hektáron. A gépparkunkat szeretnénk újabbra cserélni, reményeink szerint a Prosperitati Alapítvány segít ebben – mondta a termelő.
A székelykevei Kató Albert nemrég vesztette el édesapját, ő is most vette át a családi gazdaságot. Földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozik.
‒ Az aktuális információk begyűjtéséért jöttem el. A közeljövőben herebálázóra pályázok – újságolta a fiatal.
Az év elején nehéz helyzetbe kerültek a méhészek ugyanis hatalmas családpusztulásokat jegyeztek. Nem történt ez másképpen Székelykevén sem, ahol Kiss Ernő helybéli méhész arról beszélt, hogy a pörgetések sem a várakozásoknak megfelelően alakultak.
‒ Jelenleg 150 kaptárral dolgozom. A Prosperitati Alapítványnál eddig kétszer pályáztam sikeresen. Ez hatalmas segítség, mivel önerőből sokkal több időre lett volna szükségem ahhoz, hogy a felszerelést megvásároljam – mondta a méhész.
Az új gazdasági stratégiával kapcsolatos közvitát eddig Óbecsén, Zomborban, Szabadkán, Újvidéken és Székelykevén tartották meg. December 18-án Muzslyán, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesületben 16 órai kezdettel, majd január 16-án a magyarkanizsai városházán 17 órai kezdettel tartják meg a soron következő nyilvános közvitát. A stratégiatervezet teljes szövege a Vajdasági Magyar Szövetség és a Prosperitati Alapítvány honlapján olvasható. Az érdeklődők a javaslataikat és észrevételeiket 2026. január 20-ig az office@prosperitati.rs e-mail-címre küldhetik el.
Nyitókép: Az új stratégiát Székelykevén prof. dr. Szedlák Ottilia, prof. dr. Nagy Imre és Hézső Gabriella mutatta be (Fotó: Vidács Hajnalka)
