2024. április 21., vasárnap

Élhetetlen a Béga partja

A nagybecskerekiek problémáját egy szennyvíztisztító megépítése oldaná meg

A Tisza magas vízállása miatt a múlt év utolsó napjaiban lezárták a Béga óécskai zsilipjét. Ennek következtében a nagybecskerekiek és a folyó partja közelében élők másfél hónapig érezték ennek az intézkedésnek a hatását. Az árvízvédelmi intézkedéssel ugyanis megvédték ugyan a bánáti folyó partjait az áradástól, de az évente többször megismétlődő árvízvédelmi intézkedés bosszúságot okoz a folyó partjain élőknek. Ugyanis az álló folyó nem viszi el a város szennyvizét. Ennek következményeit pedig az egész környéken megérzik.  

– Ilyenkor nagyon nagy bűz keletkezik és elárasztja az egész várost, meg Muzslya környékét is. Mi nagyon közel vagyunk a Béga folyóhoz és ilyenkor még az ablakokat se tudjuk kinyitni, szellőztetni, mert árad be a szennyezett levegő. Valamikor pedig itt, ebből a Béga vizéből csinálták Európa legjobb sörét – mondta Barna István, a muzslyai Kövirózsa környezetvédelmi egyesület tagja. 

Az óécskai zsilipet felemelték és a Béga újra visszakapta a megszokott színét. A partjain élők azonban tudják, hogy a Duna és a Tisza szokásos áradása miatt tavaszra megismétlődik az állapot, ami magasabb hőmérsékletek esetén még kibírhatatlanabb szokott lenni. A problémát a szennyvíztisztító megépítése oldaná meg. Jelenleg ugyanis az aleksandrovaci csatornán keresztül a Bégába kerül Becskerek szennyvize. A berendezést a tervek szerint egy egyesült arab emírségekbeli társaság fogja megépíteni. A szerződést 2020-ban írták alá, már el kellett volna készülnie, de késnek a kivitelezéssel. Az önkormányzatban most azt ígérik, hogy két éven belül elkészül a kapacitás. 

– A kivitelező, a Metito társaság jelenleg a beruházást támogató bankokkal írja alá a szerződéseket és reméljük, hogy az első negyedévben ez meg is történik és elkezdődhetnek a munkálatok. Ez azt jelenti, hogy minden adminisztratív probléma megoldódott, megvan az építési engedély és minden kísérődokumentum. Tehát már csak a beruházást támogató bankokkal kell aláírni a szerződéseket – nyilatkozta a napokban Saša Santovac, Nagybecskerek alpolgármestere. 

Vannak, akik kételkednek abban, hogy a kapacitás megfelel majd a követelményeknek.

– Részt vettem az ezzel kapcsolatos közvitán. Szerintem kisebb kapacitású, mint ahogy azt 2015-ben megtervezték. Próbáltak meggyőzni, hogy minden rendben lesz, mivel a lakosok száma Nagybecskereken lecsökkent, vagyis, hogy ez a kapacitás elegendő lesz. Hogyha pedig nem így lesz, akkor majd valahol tárolják a szennyvizet és úgymond „sorban várja”, hogy megtisztítsák – mondta Zorica Čordašić polgári aktivista. 

A Románában eredő folyót egykor a határ mindkét oldalán szennyezték. Újabban elsősorban nálunk befolyásolják a folyó vízének a minőségét. 

– Először is a szennyvizek megtisztítását kellene megoldani, hogy a Bégába többet ne kerüljön szennyvíz. Ezt követően lehet csak majd iszaptalanítani a folyó medrét. Az összes meglévő, még „életben lévő” gyár vizeit pedig tisztítóberendezéssel kellene olyan minőségre hozni, hogy azt be lehessen engedni a Bégába – magyarázta Sván Ernő nyugalmazott környezetvédelmi szakember. 

A Becskerek és Temesvár között zajló folyami közlekedés a régió gazdasági fejlődésének a motorja volt a XIX. század végén és a XX. század elején. Politikai, részben gazdasági okok miatt 1958-ban a két ország között leállt a hajóforgalom. Tavaly szeptemberben az EU-s támogatással felújított szerbittabéi zsilipen – 65 év után – átkeltek az első hajók. Ez szimbolikus lépés volt a hajóforgalom visszaállítására, akár csak az, hogy a szintén EU-s támogatásból kiépített Béga-menti kerékpárúton bringázók átkelhetnek a havonta egyszer megnyitott, ideiglenes határátkelőn. A kerékpáros közlekedés és a hajóforgalom igazi kibontakozása a két bánáti város között csak a Béga medrének a kitisztítása és egy állandó kishatárforgalmi határátlépő megnyitása után várható.

Nyitókép: (Fotó: Kecskés István)