2024. december 8., vasárnap

Életüket adták életünkért

Az 1944-es ártatlan áldozatokra emlékeztek Adorjánon

Hetvenhárom évvel ezelőtt október 31-én ötvenegy adorjáni férfi esett áldozatul a megtorlásoknak, napokkal később pedig még hetükkel végeztek. Értelmetlen elhurcolásuk és Tiszába lövésük csendes főhajtásra kötelezi az utódokat, és ez alkalommal megjelennek a községi elöljárók is, hogy leróják kegyeletüket az adorjáni emlékműnél. Kedden az adorjáni temetőben fiatalok és idősek egyaránt azért jelentek meg a temetőben, hogy rájuk emlékezzenek tisztelettel és őrizve emléküket az utókornak.

Orcsik Károly főtisztelendő az emlékezőkkel (Jenei klementina felvétele)

Orcsik Károly főtisztelendő az emlékezőkkel (Jenei klementina felvétele)

Orcsik Károly főtisztelendő szólította közös imára az egybegyűlteket, és emlékeztetett arra, hogy a vérnek földfoglaló ereje van, az áldozatok pedig vállalták sorsukat, amit Isten őreájuk mért, elfogadták, mert nem féltek az Úrral való találkozástól.

– Ezek a hősök életüket adták azért, hogy nekünk itt, ezen a földön életünk lehessen. A Jóisten kegyelme adja meg nekünk azt az erőt, hogy képesek legyünk ezt a közösséget megtartani, gyarapítani, újra és újra élettel tölteni meg, hiszen ha így teszünk, csak akkor fogunk méltó utódai lenni azoknak, akik miértünk vagy a mi őseink helyett haltak meg.

A Szőke Tisza Művelődési Egyesület tagjai az alkalomhoz illő dalokat adtak elő, az iskolások pedig szavalataikkal tették még magasztosabbá az emlékezést.

Kávai Szabolcs visszatekintett a ’44-es történésekre (Jenei Klementina felvétele)

Kávai Szabolcs visszatekintett a ’44-es történésekre (Jenei Klementina felvétele)

Az emlékműnél, melyre lakonikusan csak annyi van írva: Emlékezzünk, Kávai Szabolcs történelemtanár, közoktatással megbízott tanácstag mondott beszédet, melyben kiemelte:

– Adorján több tekintetben is különbözik a többi bácskai településen történt atrocitásoktól. Egyrészt a lakosság számarányához képest rengeteg volt a kivégzettek száma. Körülbelül annyi férfit öltek meg itt, Adorjánon, mint a 6–8-szor nagyobb Magyarkanizsán. Másrészt már röviddel a kivégzések után az akkori hatalom is túlzottnak tekintette méreteiben és brutalitásában az adorjáni vérengzéseket, és igaz, tessék-lássék módon, de három elkövetőt felelősségre is vontak. Ez a falu 1944-gyel kapcsolatban még abban is eltér a többi délvidéki településtől, hogy a gyász és az emlékezés még az elhallgatás és az elhallgattatás évtizedeiben is itt, az adorjáni emberekben élt a legerősebben. A viszonylagos jólét, az emberibb arcát mutató kommunista diktatúra évei sem tudták kitörölni, de még csak átformálni sem az itteni emberek emlékeit. Ez a kitartás és az áldozatok iránti mély tisztelet még ma is nagyon erős a falu lakosságában. Ezért minden magyar ember – éljen bárhol is a világon – példát vehet Adorjánról és az itteni emberekről.

Az emlékműnél az áldozatok leszármazottai mellett elhelyezték koszorúikat a Magyar Nemzeti Tanács, a magyarkanizsai önkormányzat, a VMSZ, az adorjáni helyi közösség és a községi nyugdíjas-egyesület küldöttei.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás