A bácsfeketehegyi Maráz család története évekkel ezelőtt idillien kezdődött, ahogy arról a fiatal párok álmodnak. Örömben fürödve várták első gyermekük, Tamás születését. A várandósság kilencedik hónapjába lépve az édesanya magas vérnyomással küzdött, Tamás oxigénhiányosan látott napvilágot 2016-ban. Cerebláris paralízist diagnosztizáltak nála, amely a központi idegrendszer rendellenessége, és az agy fejlődési zavarából ered. Nem könnyű utat jártak be vele a szülők, kivizsgálásokon, műtéteken és rehabilitációk során esett át a gyermek. 2024 tavaszán ikrekkel volt várandós az édesanya, Maráz Diana, a babák koraszülöttekként jöttek világra, a súlyuk még az egy kilogrammot sem érte el. Lóri bő három hónapot töltött kórházban, szeptemberben engedték haza családjához. Ikertestvérének állapotát nem sikerült stabilizálni, hogy elhagyhassa a kórházat, végül nyolc hónaposan elveszítették a kisbabát. Tragédiák sora övezi elmúlt éveiket, az édesanya azonban hihetetlen erővel és hittel támogatja gyermekeit a gyógyulás és a könnyebb élet útján. Lórival is rendszeresen visszajártak a kötelező kivizsgálásokra, és kiderült, hogy a jobb szemére nem lát a kisfiú. Többször lézerezték és injekciózták a szemét, néhány hónapja azonban közölték az orvosok, hogy Belgiumban kellene megműteni Lórit, a megfelelő felszerelés és tudás hiányában, Szerbiában erre nincs lehetőség. Mivel Diana naponta ápolja nagyobbik fiát, így önmagában a logisztika és a többnapos utazás nem egyszerű a család számára, a külföldre utazás és a műtét költségeiről nem is beszélve. Évekkel ezelőtt Tamás részére is gyűjtöttek, a Budi Human segítségével, amely sikeres volt, és nagyban segítette a család akkori kiadásait. Így az édesanyának nem volt idegen ez az út, és mert újra segítséget kérni. Lóri külföldi műtétének költsége mintegy tíz ezer euró, az édesanya hangja mégis több mint határozott és reménnyel teli volt, ahogyan a gyűjtésről beszélt lapunknak.
– Hiszem, hogy sok kicsi sokra megy, és ilyenkor úgy érzem, hogy történjen bármi, az emberekből sosem veszik ki a jóérzés. Mindannyian benne vagyunk a rohanó hétköznapokban, azt tapasztalom azonban, hogy ha az emberek összefognak, akkor közösen bármit fel lehet építeni. Pár évvel ezelőtt Tamás kapcsán óriási összefogást tapasztaltam, bízom benne, hogy ez Lóri esetében is sikerülhet. Tamás gyógytornáit és kezeléseit még a mai napig jótékonysági alapból fedezzük, és el sem tudom mondani, hogy ez mekkora segítség számunka. Nem tudjuk, hogy Lórival még milyen út áll előttünk, az első lépés mindenképp a szemműtét kell hogy legyen. Minden további ennek függvénye lesz – mondta az édesanya, majd azzal folytatta, fontos, hogy az ember olyan személyekkel vegye körül magát, akik építeni, segíteni és előre lépni tudnak. A családtagok a hosszú évek során megtapasztalták ezeket, és úgy vélik, már csak ilyen emberek veszik körül őket. Minden nehéz helyzetből igyekeznek számukra valami kedveset vagy pozitívat eltenni emlékbe. Bácsfeketehegyen a meggynapokon is gyűjtöttek Lórinak, a hétvégén pedig a helyiek jótékonysági koncertet tartottak, amely szintén azt bizonyítja, hogy összefogásban van az erő. Eddig az összeg körülbelül húsz százaléka gyűlt össze, egy elküldött SMS is nagyon sokat számít. Az édesanya azt is elárulta, hogy ami igazán boldoggá teszi őt, az az, ahogyan látja, hogy a fiai kezdik felfedezni egymás világát. Minden nehézség ellenére hisz abban, hogy jó testvérek lesznek.
Nyitókép: Példaértékű a Maráz család hite és hozzáállása az élethez (Maráz család)
