Az adai képviselő-testület júniusban új határozatot fogadott el a háziállatok tartásának és védelmének feltételeiről, azzal a céllal, hogy csökkentse a kóbor kutyák és macskák számát a község területén. Az új határozat értelmében az állattartók kötelesek házi kedvenceiket becsipeltetni és beoltatni. Ada község területén a kutyatartóknak kötelező legkésőbb január 1-ig minden négy hónaposnál idősebb kutyát becsipeltetni és veszettség ellen beoltatni. A határozat szerint közterületen csak pórázon lehet sétáltatni a kutyákat, illetve a nagyobb termetű ebeknél kötelező a szájkosár használata is. Volford Attila, Ada község kommunális felügyelője elmondta, hogy az előírásokat megszegő állattartók pénzbírságra számíthatnak.
– Ada község feladata, hogy megszabadítsa a közterületeket a kóbor kutyáktól. Az elmúlt években az önkormányzat ez ügyben az idevágó törvénnyel összhangban megegyezést kötött a nagykikindai közvállalattal, amely a kóbor ebek befogását is végzi. Ezenkívül beterveztünk bizonyos összeget, amelyből a házi kedvencek ivartalanítását finanszírozza az önkormányzat. Azoknak a gazdáknak, akik elviszik ivartalanítani az ebeiket, az önkormányzat finanszírozza a műtéti beavatkozást – magyarázta Volford Attila.
– Ugyanakkor sok gondot okoznak a kóbor ebek, mert nem lehet meghatározni a tulajdonosokat. Emiatt nem is tudjuk esetlegesen megbüntetni vagy kötelezni a kutyatartókat, hogy megfelelően tartsák a háziállataikat, bezárva az udvarban vagy bokszban, és nem kiengedve az utcára, illetve hogy a közterületre is megfelelő módon vezessék ki, pórázon, valamint a kutyaürüléket összeszedve maguk után. Vannak olyan előírások, amelyeket nem alkalmaznak kellően a községben, ezért is született meg ez az új határozat az állategészségügyről szóló törvény alapján. Eszerint az eb tulajdonosai kötelesek veszettség ellen beoltatni a jószágaikat, illetve kötelesek becsipeltetni, azaz megjelöltetni és nyilvántartásba vetetni. Ezt az önkormányzatnak nincs lehetősége ellenőrizni, az állategészségügyi felügyelőségnek viszont jogában áll. Ezért megegyeztünk, hogy a jövő évtől az illetékes felügyelőség elkezdi ellenőrizni, hogy az emberek elvégezték-e a csipeltetést, illetve beoltatták-e az állatokat. Ezt majd házról házra járva ellenőrzik egy akció keretében, amit támogat a község is. Az akció során a helyszínen elvégezhetik a csip beültetését és az oltást, ha viszont nem találnak otthon senkit, akkor írásos értesítést hagynak a tulajdonos számára a kötelezettségről. Amennyiben az állattartók megtagadják vagy elmulasztják a kötelező csipeltetést és a veszettség elleni oltást, akkor az állategészségügyi felügyelő szabálysértési eljárást indít. A csipeltetés és az oltás elmulasztása 5000 és 50 000 dinár közötti pénzbírsággal jár – tudtuk meg a községi kommunális felügyelőtől.
Mindemellett a jövő évtől a község kommunális felügyelősége ellenőrizni fogja közterületen a házi kedvencek sétáltatását. Csak pórázon lehet sétáltatni a kutyákat, és be kell, hogy legyenek oltva és csipelve, és a nagy testű ebek esetében még kötelező a szájkosár használata is. Volford Attila kiemelte, hogy a közterületek használatára vonatkozó előírások megszegése esetén magánszemélyekre 25 000 dinár összegű helyszíni bírság szabható ki.
– A nagykikindai közvállalat által befogott ebek 95 százaléka nincs csipelve, ezért nem tudjuk, kinek a kutyái. Az összefogott állatokat állategészségügyileg átvizsgálják, ha nem tartják betegnek, akkor becsipelik, és megkapják az oltást. Ezeket ott őrzik a menhelyen, vagy visszahozzák Adára a Pongó egyesülethez. Mindez nagy költséget jelent az önkormányzatnak és valószínűleg a Pongó egyesületnek is. Az új határozattal azt szeretnénk elérni, hogy a községünkben minél több beoltott és bejegyzett állat legyen, illetve valamilyen módon ellenőrizhetővé váljon, ki csapja ki a kutyáját az utcára, és ki sétáltatja nem megfelelő módon a házi kedvencét közterületen – mondta Volford Attila.
