A helyi szociális-gazdasági tanács programjával összhangban Bilicki Zoltán adai polgármester és Miroslav Belančić, az Önálló Szakszervezetek Szövetségének megbízottja szeptembertől minden hónap harmadik szerdáján 9 és 11 óra között fogadja a községházán azokat a munkavállalókat – amennyiben valaki munkaidő alatt nem tud megjelenni, akkor családtagjaikat –, akik a munkahelyükön felmerülő problémákkal vagy törvénytelenségekkel kapcsolatosan szeretnének az illetékesekhez fordulni. A fogadás előzetes bejelentkezés alapján történik a 024/852-106-os telefonszám 332-es mellékén. Аz első fogadóóra szeptember 18-án lesz.
– A munkások szinte naponta fordulnak a különféle jogsértések miatt a szakszervezethez – magyarázta Miroslav Belančić szakszervezeti megbízott. – A helyi önkormányzat és a szakszervezet együttműködésével szeretnénk magasabb szintre emelni a munkaügyi gondok rendezését. Kezdetben csak minden hónap harmadik szerdáján fogadnánk a különféle munkahelyi gondokkal küszködő munkásokat, hogy közösen próbáljunk megoldást találni. Természetesen, ha szükséges lesz, akkor az illetékes szervekhez fordulunk segítségéért. Így akarjuk tudatni a közvéleménnyel – köztük a munkavállalókkal és a munkáltatókkal –: azt szeretnénk, ha a község arról lenne ismert, hogy itt tiszteletben tartják egymás jogait a munkavállalók és a munkáltatók. Számtalanszor elmondtam már, hogy csak az elégedett munkás a produktív munkás. Szerencsére egyre több olyan munkáltató van, aki elfogadja ezt az elvet, és belátja, hogy a munkás nem költség, hanem jó befektetés. Ha a dolgozó jogait tiszteletben tarják a munkahelyén, akkor azt a termelékenységével hálálja meg. Akárcsak akkor, ha a munkáltató prémiummal jutalmazza a jól elvégzett munkát – közölte a szakszervezeti vezető.
Miroslav Belančić elmondta, hogy az érvényben lévő munkaügyi törvény ellenére Szerbiában megszegik a munkások jogait a munkáltatók. Megjegyezte, hogy jogsértés esetén a munkaügyi felügyelőséghez vagy a bírósághoz fordulnak segítségért, bár hosszadalmas folyamat végigjárni az igazság útját, de végül megoldják a problémákat.
– Ada községben egyes munkáltatók még a minimálbért sem fizetik ki a dolgozóknak. Tudniillik, az év végéig a nettó minimálbér összege óránként 115 dinár. Példaként mondom, ha egy-egy munkás havonta 200–250 órát dolgozik, akkor 115 dinárral kell beszorozni a ledolgozott munkaórák számát, hogy megkapja a minimálbér összegét. Sajnos van olyan munkáltató, aki havonta dolgoztat 250–300 órát is, majd figyelmen kívül hagyja, hogy 115 dinár a minimális órabér. Végezetül a dolgozónak kifizet 20 000 dinárt, és azt hiszi, letudta minden kötelezettségét, pedig ez nem így van. A minimálbér, vagyis a ledolgozott munkaórákért járó 115 dináros órabér csak az alapfizetést jelenti. Ehhez még hozzá kell adni a munkaügyi szerződésben rögzített összeg alapján az egytálétel összegét, a nyaralási pótlékot, valamint a munkaévek után a holtmunkáért járó pénzt. Így ha egy átlagos hónap során 20 000 dinárra jön ki az alapminimálbér, akkor a fenti pótlékokkal együtt a dolgozónak legalább 25 000-26 000 dinárt kell kézhez kapnia. Sajnos van olyan munkáltató, aki ezt nem tartja tiszteletben. Tudomásom szerint egyes munkáltatók 80, 90 vagy 100 dináros órabért fizetnek a munkásoknak. Vagy ha ki is fizetik a 115 dinárt, akkor azt mondják a dolgozónak, hogy ebben benne van az egytálétel, a nyaralási pótlék és a holtmunka is. A munkások sok esetben félre vannak vezetve. Azokban a cégekben, ahol van szakszervezeti egységünk, kiképezzük a szakszervezeti vezetőket, hogy tisztában legyenek a munkások jogaival – nyilatkozta Miroslav Belančić.
Hozzátette: mivel egyénileg is tagok lehetnek, így egyre többen tagosodnak be a szakszervezetbe a magánszférából is. Mint mondta, a munkáltatók gyakran megfenyegetik vagy éppen nyilatkozatot íratnak alá a dolgozókkal, hogy nem lehetnek szakszervezeti tagok, jóllehet ez törvénytelen és alkotmányellenes is.
