Terasz

Az iskolában a remélt néhány óra sem maradt el, mert Zentán túl jól megszervezték a vakcinázást: az osztályok egymást követve átsétáltak a téren a diákrendelőbe, s máris visszamentünk a gimnáziumba. Szabadkán zűrös volt a helyzet április elején, mivel ott a sportcsarnokba hívták az embereket, a falvakból pedig autóbuszokkal szállították a tanulókat.

A koromsötét színpad távoli, mégis oly közelinek tűnő ridegségét csupán egyetlen, bántóan vakító fénysugár töri meg, majd megjelenik a nő. A díva, aki itt és most nem díva, csak egy nő.

A születésnapi ebéd elfogyasztását követően, egy-két rövidital után tanulságos beszélgetésbe kezdtem anyai nagymamámmal. A „Hogy állsz a lányokkal?

Budapest elsőre átvert. Vagy csak én gondolom így.

A szabadság a korlátlanságban eltűnik. Az embernek ezt időről időre újra meg kell tapasztalnia – és még akkor sem hiszi el.

Egy átlagos utcakép. Épületek, fák, bokrok, némi fű és néhány virág.