Terasz

„»Tetszett látni Pesten a felfegyverzett nyilasokat? – ront nekem ma K.

Képzeljük el, hogy elénk áll egy jótevőnk húszliteres vödör pénzzel – benne lapul több ezer bankó –, és azt mondja, a fele hamis vagy lejárt, a másik fele érvényes. Amennyi jó pénzt egy óra alatt ki tudunk válogatni, az mind a miénk.

A 2020-as esztendőre visszatekintve magabiztosan állíthatom, hogy már az év elején voltak bizonyos jelek, amelyek afelé mutattak, hogy baljós dolgok fognak következni a jövőben. Emlékszem, a közösségi médiát böngészve szembejött velem a hír: 70 éve nem látott, 25 millió ember élelmiszerellátásának biztonságát veszélyeztethető sáskajárás tört ki Kelet-Afrikában.

Egy színpadon állok. Átlagemberként.

Hiányos öltözetű, nem túlzottan tehetséges műsorvezető, aki később űrturistává szeretett volna avanzsálni. Két szebb időket is megélt, idősödő színésznő, akik közül az egyik azóta már azon a bizonyos égi színpadon szórakoztatja a közönségét.

Amit olvasunk, annak szinkronban kell lennie velünk, mégis kell lennie némi interferenciának, ami nem közömbös, hanem megérintett olvasóvá tesz.