2026. január 21., szerda
Terasz
A 19. századi Nagy-Britannia multikulturális társadalomként való ábrázolása, Homérosz által szőke hajtincsekkel, kéken csillogó szemekkel leírt, a Netflixen mégis színes bőrű színész által játszott Akhilleusz.
Akkor szokott rá az üres – tej és cukor nélküli – kávéra, amikor eldöntötte, kólásüvegben viszi majd magával az egyetemre a napi adagját, nehogy valaki rossz szemmel nézzen rá, amiért félliternyit is elkortyolgat az órák alatt, azt remélve, ez a mennyiség kólából talán mégsem tűnik majd annyira soknak, mint kávéból, emlékezett vissza az egyik kedves ismerősöm az évekkel ezelőtti kávéfogyasztási szokásaira, hozzátéve, miután az évfolyamtársai közül valaki szóvá tette neki, hogy a napi fél liter kóla elfogyasztásával temérdek mennyiségű cukrot...
A búcsú biztosan több száz évvel régebbi találmány a falunapoknál, meg különben is a templomaink java túl van az egy-kétszáz esztendőn, a védőszentjüket pedig évente megünnepelte a katolikus népesség. Nem is csak az, hiszen másfajta felekezetűeken sem kérték számon hovatartozásukat, ha ilyenkor ellátogattak a rokonokhoz.
Rendkívül érdekfeszítőnek és tanulságosnak tartom azokat a politikusi megnyilvánulásokat, amelyek arra biztatják az európai embereket, hogy például: ne mossák ki, hanem inkább szellőztessék a ruhájukat. Vagy például: négy testrészünk, amit ha megmosunk, akkor minden rendben van, elég is, sőt!
„Huszonhat évesen. Soha nem késő.