Olyan gyermek volt, aki, ha leültették egy helyre, képes volt akár órákon át ott maradni, nem azért, mert esetleg kisebb lett volna a mozgásigénye társaiénál, sőt még csak nem is azért, mert esetle...
Terasz
Interjúkat olvasok, tucatjával. Olyan emberek mesélnek magukról, akik nem talmi sikereikkel lettek ismertek és népszerűek, hanem mivel is? Ezt a közös vonást keresem bennük, azt az erényt, tulajdon...
Azzal kezdeném ezt a rövid írást, hogy nem tudtam eligazodni abban, mi legyen a cím. Akik ismernek engem, jól emlékeznek, hogy a Magyar Szó szabadkai szerkesztőségében a medvék kineveztek engem cím...
Úgy jártunk általános iskolába, hogy én mindig becsöngettem a barátnőmért. Előfordult, hogy ő még nem készült el, ilyenkor behívott, én pedig csöndben üldögéltem a fotel sarkán.
– Gyakorlatok, szép tájak ide vagy oda, izgalomra vágyom. Unom már a szürke hétköznapokat.
Örülj, fiam, hogy van munkád, be vagy jelentve, meg fizetnek utánad mindent – mondogatta a szomszéd Panni néni a fiának hosszú, hosszú évekkel ezelőtt, valahányszor a munkájára panaszkodott, azzal próbálva nyugtatgatni, hogy az embernek mindenütt el kell tűrnie bizonyos nehézségeket, ha alkalmazotti státuszban áll, az a biztonságérzet azonban, amelyet a stabil munkahely meg az állandó jövedelem jelent számára, kárpótolja mindezért. Persze, nem ezekkel a szavakkal mondta, a lényeg azonban valami ilyesmi volt, legalábbis gyermekfejjel valami i...

