A vasárnap véget ért férfi világbajnokság után, amely a vendéglátó spanyol válogatott győzelmével ért véget, több kérdés is felmerült. Mi történt a dánokkal a döntőben?
Kézilabda
Az ablakából látja saját lakását, mert az mindössze ötven méterre fekszik a spanyol válogatott szállodájától. Haza még nem mehet, mert lehet, hogy tegnap és ma fogadások sora várt rá, hiszen megnyerték a világbajnokságot, s végre Sterbik Árpád, a világ egyik legjobb kézilabdázója, kapusa is a dobogó legmagasabb fokán állhatott.
Vasárnap ért véget Spanyolországban a férfikézilabda-világbajnokság, amelyet rendkívül magabiztosan nyert meg a házigazda válogatott, a döntőben valósággal lesöpörte a pályáról Dániát, 35:19 lett a vége, de akár lehetett volna több is, ha a második félidő felét nem ünnepléssel töltik a hispánok. Ez az óriási bravúr természetesen a spanyol lapokat sem hagyta hidegen, szuperlatívuszokban írnak a hispán együttesről.
Azok után, hogy szombaton a bronzmérkőzésen Horvátország ötgólos különbséggel legyőzte Szlovéniát, mindenki arra számított, hogy a házigazda Spanyolország és az aktuális Európa-bajnok Dánia összecsapása még szorosabb küzdelmet hoz majd vasárnap. Nem sokáig maradt azonban izgalmas a finálé, a spanyolok ugyanis már az első félidőben behozhatatlan előnyre tettek szert.
A londoni olimpián és a tavalyi Európa-bajnokságon is harmadik horvátoké lett a bronzérem a spanyolországi férfi kézilabda-világbajnokságon, miután a szombat esti helyosztón öt góllal nyertek a 2012-es Eb-n hatodikként végzett szlovénok ellen.
Lendületesen és határozottan kezdtek a dánok, meglehetősen visszafogottan a horvátok, ennek nyomán tíz perc elteltével 6-1 állt az eredményjelzőn. Az északiak gyors támadásokat vezettek, a horvátok viszont alig jutottak igazi lövőhelyzethez.

