A második világháború után, amikor a Szovjetunióban a sakkozást állami jelentőségű sporttevékenységgé nyilvánították, és fejlesztésére, valamint a nemzetközi sikerekre jelentős hangsúlyt helyeztek, a legnagyobb bravúrnak a szovjet bajnokság megnyerése számított. Nehezebb volt megnyerni, mint a vb-t, olyan erős volt a mezőny. A Grúziában született örmény Tigran Petroszjan nagy haditettként négyszer is szovjet bajnoki címet szerzett, és csak hozzáadhatjuk, hogy ő volt a sakkozás kilencedik világbajnoka, kilencszeres olimpiai és nyolcszoros Európa-bajnok is.
Tigran Vartanovics Petroszjan 1929. június 17-én született Tbilisziben, és 36 éve a mai napon, 1984. augusztus 13-án hunyt el Moszkvában gyomorrákban. Szüleit hamar elveszítette, ezért nagynénje nevelte fel. A sakkal az 1940-es évek elején a Tbiliszi Úttörőházban ismerkedett meg, első sikerét pedig 1945-ben jegyezte, amikor az össz-szövetségi ifjúsági bajnokságon az 1–3. helyet osztotta. Ezt a versenyt 1946-ban megnyerte, előzőleg azonban Grúzia bajnoka lett. Azután három évig Örményországban élt, ahol kétszeres bajnok lett, és 1947-ben a szovjet bajnokság elődöntőjében a mesteri címet is megszerezte. 1950-ben költözött Moszkvába, amit követően rohamosan javultak az eredményei. 1951-ben Moszkva bajnoka, amivel kijutott a világbajnoki versenysorozatra. 1953 szeptemberétől 1979 decemberéig folyamatosan a legjobb tíz között szerepelt a ranglistán, 1982-ig pedig minden világbajnoki ciklusban részt vett. Negyedik nekifutásra 1962-ben megnyerte a világbajnokjelöltek tornáját, és 1963-ban Mihail Botvinnik kihívója lett. Petroszjan 12,5:9,5-re nyert, három évvel később Borisz Szpasszkij ellen 12,5:11,5-es győzelemmel védte meg a titulust. Újabb három év múlva ismét Szpasszkij volt a rivális, aki 12,5:10,5 arányban nyert. A következő négy ciklusban rendre Viktor Korcsnojtól kapott ki, 1982-ben pedig már nem jutott túl a zónaközi tornán.
Meglepőnek hat, hogy kiváló eredményei ellenére Petroszjan egészen 1958-ig nem kapott helyet a szovjet válogatottban a sakkolimpiákon. Viszont ha rátekintünk a névlistára, világossá válik, hogy abba a csapatba nem volt könnyű bekerülni. 1954-ben Amszterdamban így a szovjet csapatot a Botvinnik, Szmiszlov, Bronstein, Keresz, Geller, Kotov hatos alkotta, 1956-ban Moszkvában Botvinnik, Szmiszlov, Keresz, Bronstein, Tajmanov és Geller játszott, végül 1958-ban Münchenben Tigran a tartalékok helyén mutatkozott be a hasonlóan erős Mihail Tallal egyetemben. Petroszjan 13 játszmában 10,5 pontot nyert, és a legsikeresebb második tartalék volt.
Tigran szakíróként is ismert volt, egy sakk témájú havi- és egy hetilapot is szerkesztett. Nagy szerepe volt a sakk örményországi népszerűsítésében. Beceneve Vas Tigran volt, játékstílusáról, amelyet a szinte áthatolhatatlanul szilárd védelmek építése, a biztonságra való törekvés jellemzett. Hallássérült volt, amiből több furcsa eset adódott. Egyszer azt hitte, hogy Gligorić nem fogadta el a remiajánlatot, ezért tovább játszott, és nyert! Yasser Seirawan mondta róla: A tornákon az elemzések során sokan beszélnek egyszerre, de amikor Tigran beszél, mindenki hallgat és odafigyel.
