2025. május 6., kedd

„Te nem vagy normális!”

Interjú Zavarkó Vilmos tekevilágbajnokkal, újdonsült világcsúcstartóval, akinek eredménye láttán még a németek is ámultak-bámultak
Vili dobásra készül a magyarkanizsai tornán

Nem túlzás azt állítani, hogy május 21-én óriási port kavart az óbecsei Zavarkó Vili 728 fás egyéni világcsúcsa a németországi Dettenheimben megtartott csapat-vb-n, ahol nem mellesleg Szerbia szintén világcsúccsal aranyérmes lett. A sportág ismerői már évek óta tudták, hogy egyszer eljő ez a pillanat, mert nyilván Vili a világon legtöbbet edző tekejátékos, s mivel szorgalmához tehetség is párosult, a nyerő kombináció adott volt. A 21 éves fiatalembert azóta megérdemelten ünneplik Vajdaság-szerte, de aki ismeri, tudja: sikere, teljesítménye ellenére csupa szív gyerek, aki földön járó, mindenkivel kedves és egyszerű fiú maradt, még most is, amikor immár hivatalosan is a világ legjobbja.

• 728 fa. Hogyan lehet ennyit gurítani?

– Mikor a 700-at gurítottam a vb-n, nagyon ideges voltam, hiszen óriási volt a nyomás. Azt az eredményt az utolsó előtti, kilences dobásom hozta meg. A csehek elleni napon nem is gondoltam újabb rekordra, mert fáradt voltam. Mindennap játszottam, egyszer sem pihentettek, de aznap fantasztikusan ment a játék. Az utolsó szett előtt láttam, 51 fát kell tarolnom az újabb 700-hoz, s ekkor már maximálisan koncentráltam, ráadásul ideges sem voltam.

• Létezik ilyenkor valami taktika?

– Nincs itt taktika. Annyi talán, hogy nem szabad az eredményre gondolni, hanem a legjobbat kihozni magamból. Akkor még maximálisan koncentráltam, a döntőben pedig volt egy rövidzárlatom, hiszen addigra már nagyon kifáradtam.

• Társaid azt mesélték, hogy a 728 után is azon morfondíroztál, hogyan lehetett volna még több. Lehet ezt még „fokozni”?

– Sokan voltak már 700 körül, de valamennyien hibáztak, mert lélektanilag nem bírták ki a terhelést. Én már – ha jól számolom – a hetedik 700 fa feletti eredményemet értem el, ami talán azt jelenti, hogy pszichikailag jobban bírom.

• Az, hogy lelkileg ilyen stabil vagy, annak a függvénye, hogy fizikailag is maximálisan fel vagy készülve a nagyversenyekre?

– Egész évben készülök, és gyakran megtörténik, hogy szinte egész nap edzek. Ebben az utolsó idényben sokszor meccsek előtt is edzettem, habár akkor leginkább pihenni szoktak. A vb-re is nagyon felkészültem, hiszen tudtam, hogy kiváló csapatunk van, s aranyra is esélyesek vagyunk. Tudtam, hogy az elején a csapatnak tudom hozni a 60-70 fa különbséget, és ez nagyon nagy előny.

• Létezik-e Zavarkó Vilmosnál az, hogy nincs kedve tekézni?

– Létezik, hogy nincs kedvem elmenni edzésre. De elmegyek, s ledobok legalább 120-at. Ez viszont igen ritka.

• Szerintem nagy dolog, hogy pont Németországban sikerült mindez, hiszen a tekében eddig a németek voltak a legjobbak. Mennyire kellett ehhez a jó pálya?

– Ez a pálya nem Funk-pálya volt, hanem Spellmann-Funk, azaz a lemezek Spellmann gyártmányúak, az elektronika pedig Funk. Ezt direkt erre a vb-re készítették, nyilván abban bízva, hogy a házigazdák nyernek rajta. Már a serdülők eredményein is látszott, hogy a pálya hibátlan volt.

• Azért szerettem volna látni a németek arckifejezését...

– Az elődöntőben egy öltözőben voltunk a velük. Mentem melegíteni, amikor az edzőjük megkérdezte: ma is 700? Nem, mondtam, mert fáradt vagyok. Utána, amikor elértem a 728 fát, csak annyit mondott: Te nem vagy normális... Ez persze azért is volt, mert kétszer megvertem a legjobb játékosukat, Gerdaut. Ő is azt mutatta, hogy ez nem normális, s ezentúl már mindenhol nyitogatták előttem az ajtókat. Álltak, és szóhoz sem jutottak, de külön azért nem jutalmaztak meg semmivel, sőt a dobogó legfelsőbb fokán állva a Hej, slovenit kezdték húzni. Ez csak velünk szokott megtörténni... A szervezés azonban tökéletes volt.

• Márciusban voltál 21 éves, tehát még az ifi korosztályba is beleférsz. Lehet, hogy furcsa kérdés, de nem jött-e egy kicsit túl hamar ez a nagy siker?

– Az embernek nem szabad beképzeltnek lennie. Ismertem egyéneket, akik egy-egy jó teljesítmény után már nem is a földön jártak, de az eredmények utána elmaradtak. Azokat fokozatosan kell javítani, s nem szabad elszállni.

• Ősztől klubot váltasz, a podbrezovai Sport tagja leszel. Nem sajnálod, hogy nem a világcsúcsod után kötöttétek meg a szerződést? Mennyi az ára egy világcsúcstartónak?

– Az biztos, hogy ezek után nagyon sokat nőtt az áram, s az is biztos, hogy ennél nagyobb klubba is elmehettem volna. Ennek ellenére nem sajnálom, mert kilátásban van néhány szponzor, s a szlovákok is biztos módosítják jövőre az árat. Csendben mondom, hogy Németországban a legjobb most 50 ezer eurót keres...

• A csapataranyhoz csapattársak is kellettek...

– Ki kell hangsúlyozni, hogy a válogatottban fantasztikus hangulat uralkodik, talán a legjobb eddig. Mindenki együtt megy mindenhová, nincs kivétel, így csak a kalapomat emelhetem mindenki előtt, mert valamennyien jól szerepeltek.

• A pihenés időszaka következik. Mit tervezel erre a nyárra?

– A tenger az biztos. Pihenőt már három éve nem tartottam, így most még a pénzdíjas versenyeket is lemondtam. Edzeni július végén kezdek, addig csak futás van.

• Említettük, hogy 21 éves vagy. Mikor jön el az az idő, amikor esetleg hazai csapatban láthatunk?

– Véleményem szerint az elkövetkező 15 évben ez nem fordulhat elő, ismervén az itteni gazdasági helyzetet. Bár... soha sem lehet tudni!

Öt világbajnok a Tisza-kupán

Magyar ember Magyar Szót érdemel