Viktor? Máté? Én már évek óta próbálkozok azzal, hogy megkülönböztessem őket, de ez nyilván csak azoknak sikerül, akik nap mint nap együtt vannak velük, együtt edzenek, együtt barátkoznak. Jellembeli különbségek biztosan vannak, de a szőnyegen nem nagy a differencia, mert ha nem az egyik, akkor a másik győz az adott tornán. Mint a két tojás, mondhatnánk, pedig van közöttük különbség: egy kiló Viktor elmondása szerint, de talán csak ennyi, s edzőjük, Zörgő László szerint tudásban és erőben is szinte egyformák. Egyforma jók, tehetnénk hozzá, mert immár nem csak korosztályukban, a serdülők között, hanem az ifi, sőt, a felnőtt mezőnyben is remekelnek. Hogy a nagybecskereki serdülő Eb előtt sugallani szeretnénk valamit alanyaink megválasztásával? Ezt döntse el mindenki maga. Nemsokára meglátjuk...
• Szűk egy év alatt számos versenyt megnyertetek, közülük igen „ütősöket” is, mint például a magyar bajnokságot, a poreči tornát, ahol 20 évesek között bizonyítottatok, s a hazai felnőtt kupát is. Én csak ezeket soroltam fel, de a ti számotokra melyik volt a legemlékezetesebb?
Máté: – Számomra a poreči volt a legnehezebb, épp azért, mert idősebbekkel birkóztam, közöttük az Európa-bajnokságon már érmes magyarországi Molnár Ádámmal. Ez a felnőtt verseny nem volt annyira nehéz...
• Ha jól tudom, Rizvanović óta te vagy a legfiatalabb felnőtt bajnok. Miben vagy te jobb a többieknél?
– Én inkább technikára dolgozok, s könnyen pontot csinálok azokon, akik csak erőből birkóznak.
• Viktor, neked mely verseny volt a legnehezebb?
– Nekem a felnőtt kupa, mert mindjárt Futó Szabolcsra szaladtam. Nagy mérkőzést vívtunk, s véleményem szerint saját hibáim miatt kaptam ki.
• Teher-e az a számotokra, hogy immár a felnőtt mezőnyben is versenyeztek? Nagyobb-e a bizonyítási kényszer?
Máté: – Nem, mert ugyanúgy kell készülni és küzdeni, mint eddig. A lényeg az, hogy élvezzük mindezt, s ha hibázunk, tanuljunk belőle.
• Viktor, most is a fejeteken volt a kapucni. Kinek kell többet fogyasztani, neked, vagy a testvérednek?
– Máténak. Én jól állok ezen a téren. Még akkor is, ha nekem is fogyasztanom kell, mert könnyebben megy. Máté nehezebb nálam egy kilóval.
• Játszadozzunk el azzal a gondolattal, hogy ugyanilyen képességekkel más klubban lennétek. Szerintetek ugyanilyen jó eredmények jöttek volna?
Máté: – Szerintem nem, mert itt borzasztó jó edzőtársak vannak, meg az edző is más. Tapasztalatom szerint a többi edző jobban kiabál, meg szigorúbb. Ez természetesen nem mindig baj, de jobban szeretem, ha nyugodtan magyarázzák el a hibáinkat, mert ebből többet tanulunk.
Viktor: – Mivel a vetélytársaink nagy részével baráti viszonyban vagyunk, természetesen megbeszéljük ezeket a dolgokat. Arról már kevesebbet csacsogunk, kinek milyen eredménye van.
• Tíz „munkaévetek” van a birkózásban. Ennyi kellett az ilyen kirobbanó eredményekhez?
Máté: – Voltak előbb is jó eredmények, de valóban, amióta Frísszel van lehetőségünk edzeni, sokkal gyorsabb volt a fejlődés.
• Közeleg a nagybecskereki serdülő Eb, de ti még jövőre is ebben a korosztályban indulhattok. Van-e magatokkal szemben valami elvárás?
Máté: – Én az idén már szeretnék egy érmet, természetesen ez függ a csoportbeosztástól, az ellenfelektől is.
Viktor: – Nagyjából ismerjük a mezőnyt, de nincs olyan, akit el szeretnénk kerülni. Nekünk jobb, ha erősebbekkel birkózunk. Az Európa-bajnokságon nincsenek már erősek és gyengék, ott mindenkire figyelni kell.
• Babonáitok vannak-e a versenyeken?
Máté: – Én szeretek zsebkendőt hordani. Nem muszáj ugyanazt a zsebkendőt, de szeretem, ha ott van.
• Említettétek, Zentán van kivel edzeni. Milyen közöttetek a győzelmi arány?
Máté: – Vass Tamással is szorosakat birkózunk, de vele talán még elbírok. Más az eset Fehér Dáviddal. Vele nehezen jövök ki.
• Ha már a magyar válogatott Dávidot említitek, könnyen megtörténhet az, hogy az Eb-n két zentai néz egymással farkasszemet, más-más színekben. Hogy lenne ez?
Máté: – Ugyanúgy kellene hozzáállni, mint minden más összecsapáshoz, azzal, hogy vigyázni kell a durvaságokra.
• Tavaly is beszélgettünk néhány szót, s akkor megemlítettétek, mely elemekben kellene még fejlődni. Azóta sikerült-e továbblépni?
Máté: – Parterban elég jól fejlődtem, s már nekem is megy a válldobás.
Viktor: –A parter már nekem is megy, de védekezésben van még csiszolni való, ezenkívül a váltásokra is kell vigyáznom.
• Kitűnő tanulók vagytok. Ha sportkarrieretek még nagyobb lendületet vesz, továbbra is marad idő a tanulásra?
Máté: – Az iskola ugyanolyan fontos, mint a sport. Mindkettőre kell időt szánni.
Viktor: – Elsősök vagyunk az adai műszaki középiskolában, s szeretnénk továbbra is jól tanulni.
• Említettétek, hogy szeretitek a nyugodtabb edzőt. Mi az, ami Zörgő Lászlóban pluszt jelent?
Viktor: – Pont ez a higgadtság. Volt olyan, hogy csikorgattuk a fogunkat, de az is megoldódott.
• Mi a fontosabb: a győzelem vagy a sportszerűség?
Viktor: – Mindkettő fontos, de sportszerűen kell birkózni.
• Máté, most már szinte törvényszerű, hogy legyőzöd a magyarországi versenyzőket. Hogyan viszonyulnak ők ehhez a tényhez?
– Nem örülnek neki, de el kell mondani, nem olyan sima győzelmek ezek, egyik sem. Vigyázni kell, mert egyik versenyen győzhetek, a másikon meg nyugodtan kikaphatok.
• Ha Frísz Krisztián nem Zentán edzene, véleményetek szerint hány százalékkal lenne gyengébb az eredmény?
Máté: –Legalább 20 százalékban, úgy erőben, mint taktikában. Krisztivel edzeni – biztos út az éremig.
