Az eddigiekben igyekeztünk olyan vegyületekre, vegyületcsoportokra, jelenségekre felhívni a figyelmet, amelyek a mindennapjainkban előfordulásuk szempontjából viszonylag gyakoriaknak tekinthetők. Az a kérdés is felmerülhet bennünk, tudjuk-e tartani a lépést, vagy mennyire tudjuk tartani a lépést a rohamosan terjedő és fejlődő technológiai megoldásokkal. A technológia vívmányainak, valamint az elénk táruló lehetőségek hatására sok esetben egyáltalán nem figyelünk oda a bennünket körülvevő jelenségekre, folyamatokra. A régebben megfogalmazott célunk nem változott, így igaz, hogy némiképp módosult formában, ám ezentúl is a természettudományokkal és a természettel kapcsolatos ismeretek maradnak a középpontban, ugyanis meggyőződésünk, hogy mindezekkel kapcsolatban is számos érdekességgel tudunk még szolgálni, reményeink szerint egyrészt mindenki számára biztosítanak új információkat, másrészt viszont mindenki elég közelinek érzi őket magához ahhoz, hogy még többet meg akarjon tudni róluk. Egy könnyed, ismeretbővítésre hívjuk önöket, olyan összeállítással, amely számtalan érdekes információt tartalmaz a mindennapjainkban használt anyagokkal kapcsolatban.
TUDTA-E...
Az eddigiekben igyekeztünk olyan vegyületekre, vegyületcsoportokra, jelenségekre felhívni a figyelmet, amelyek a mindennapjainkban előfordulásuk szempontjából viszonylag gyakoriaknak tekinthetők. Az a kérdés is felmerülhet bennünk, tudjuk-e tartani a lépést, vagy mennyire tudjuk tartani a lépést a rohamosan terjedő és fejlődő technológiai megoldásokkal. A technológia vívmányainak, valamint az elénk táruló lehetőségek hatására sok esetben egyáltalán nem figyelünk oda a bennünket körülvevő jelenségekre, folyamatokra. A régebben megfogalmazott célunk nem változott, így igaz, hogy némiképp módosult formában, ám ezentúl is a természettudományokkal és a természettel kapcsolatos ismeretek maradnak a középpontban, ugyanis meggyőződésünk, hogy mindezekkel kapcsolatban is számos érdekességgel tudunk még szolgálni, reményeink szerint egyrészt mindenki számára biztosítanak új információkat, másrészt viszont mindenki elég közelinek érzi őket magához ahhoz, hogy még többet meg akarjon tudni róluk. Egy könnyed, ismeretbővítésre hívjuk önöket, olyan összeállítással, amely számtalan érdekes információt tartalmaz a mindennapjainkban használt anyagokkal kapcsolatban.
TUDTA-E...
...hogy az aromás szénhidrogének veszélyesek is lehetnek?
Az aromás szénhidrogénekre jellemző, hogy közülük sok vegyület mérgező vagy rákkeltő hatású. A felhasználásuk mégis sokrétű, így fontos hangsúlyoznunk a veszélyességüket is. A levegőszennyezés és a növényvédő szerek mértéktelen használata hozzájárulnak ahhoz, hogy bennünket is érintsen a káros hatásuk. Léteztek régebben olyan növényvédő szerek, amelyek használatát már betiltották, ilyen például a DDT is, ami ebbe a vegyületcsoportba sorolható.
...hogy a freonok a halogénezett szénhidrogének csoportjába tartoznak?
A halogénezett szénhidrogének olyan szerves vegyületek, amelyeknek egy vagy több hidrogénatomját halogénelem helyettesíti. Több fontos és ismert vegyület tartozik ebbe a csoportba, mint a teflon, a kloroform, a freon-12. A freonok használata összefügg az ózonpajzs elvékonyodásával, így sok országban betiltották őket.
...hogy a műanyagoknál megkülönböztetünk természetes és mesterséges alapúakat?
A műanyagokat természetes alapanyagúakra és mesterséges alapanyagúakra oszthatjuk fel. A természetes alapanyagúak közül a kaucsuk, a mesterséges alapanyagúak közül pedig a polivinil-klorid (PVC), a teflon és a plexi a legismertebbek.
...hogy miért károsak a környezetre a műanyagok?
A műanyagok jelenléte mindennapjainkban fontos problémát vet fel a környezetvédelem szempontjából, hiszen nehezen bomlanak le, égésük során pedig mérgező gázok keletkezhetnek (például hidrogén-klorid).
...hogy a gyertya lángjának hőmérséklete nem egyforma mindenhol?
Közvetlenül az égő kanóc fölött alakul ki a láng sötét magja, amely alacsonyabb hőmérsékletű, a láng felső része fényes, sárga tartomány közepe melegebb, de a legmelegebb a sárga tartomány széle, ami elérheti az 1400 oC-ot.
...hogy a könyvtári zaj is eredményezhet pszichikai hatást?
Az emberi szervezetre gyakorolt hatás alapján a zajt több csoportba sorolhatjuk be, a legkevésbé károsak közé tartozik a pszichikai hatást eredményező zaj, amely 40-50 dB erősségű, és ilyet tapasztalhatunk a könyvtárban is.
...hogy van olyan zaj, amely halált is okozhat?
Létezik olyan erősségű zaj, amely halláskárosodást és a hallószervek sérülését okozza, ennek erőssége nagyobb 120 dB-nél, a leírások szerint a 170 dB erősségű pedig halált okozhat.
TUDTAD-E?
…hogy miért fontos, hogy a komposztot alkotó anyag laza szerkezetben álljon, miért kell átforgatni a komposztot?
A komposztálás folyamatában részt vevő aerob mikroorganizmusoknak oxigénre van szükségük. A leírt módszerekkel az oxigénellátást tudjuk biztosítani.
...hogy miért magasabb a komposzt belsejének hőmérséklete, és melyik két elem arányára kell figyelni a folyamat során?
A komposzt belsejében nagyobb a hőmérséklet, mert a komposztérés hőtermelő (exoterm) folyamat, amely során a szén és a nitrogén arányára kell figyelni.
...hogy lehet a gyerekekkel otthoni körülmények között rejtett üzenetet írni?
Ehhez frissen facsart citromlé, fültisztító, egy lap és gyertya vagy vasaló szükséges. A citromlébe mártott fültisztítóval írhatunk, rajzolhatunk a papírra. Hagyjuk teljesen megszáradni, eltűnni a rajzot, üzenetet, majd egy idő múlva megpróbálhatjuk előhívni a papíron lévő láthatatlan szöveget, rajzot. Ennek egyik módja, ha a felnőttek óvatosan a gyertya lángja fölé tartják a papírt néhány centiméterre, vigyázva arra, hogy ne gyulladjon meg. Az előhívás lehetséges és megoldható vasaló segítségével is, de ebben az esetben is óvatosan dolgozzunk.
...hogy csináljunk felhőt a gyermekekkel?
A folyamathoz egy szélesebb nyakú üvegpalackra, jégkockára, meleg vízre és egy nagyobb nyílással ellátott kartonra van szükségünk, ami illeszkedik a palackra.
Töltsünk meleg vizet a palackba, majd helyezzük rá a kartont az üveg szájára úgy, hogy a nyílás középen legyen. Ezután tegyük rá a jégkockát a kartonra. A meleg víz párolgásának köszönhetően a vízpára eléri a jeget, az lehűl, így lecsapódik és már meg is van a felhőnk. A természetben hasonlóan megy végbe a folyamat, a vízpára eljut a légkör magasabb rétegeibe, ahol a hidegebb levegővel találkozik, és ez a felhők kialakulását vonja maga után.
...hogy mi okozza a csalán csípő hatását?
A csalán több vitamint tartalmaz, ám a csípő hatását a benne lévő hangyasav okozza, amely a csalánszőrrel a bőrszövet alá kerül. A hangyasav szerves vegyület, maró hatású, szúrós szagú, színtelen folyadék.
TUDTAD-E?
...hogy mi a hamuzsír?
A hamuzsír egy káliumtartalmú vegyület, kálium-karbonát (K2CO3). A fa elégetésekor keletkező hamuban található, a hamu pedig lúgos hatású, és tisztító hatással is rendelkezik, de a lúgosság, valamint a tisztító hatás attól függ, mennyi káliumot tartalmaz.
...hogy a karamellt az élelmiszeriparban színezékként használják?
Színének mélysége és az aromája függ a készítés körülményeitől, például ha a glükózszirupot ammónia jelenlétében kénsavval hevítjük, olyan karamell képződik, amely 1500-szoros hígításban is jó színező hatású. A karamellt cukorkák, italok ízesítésére és színezésére használják.
...hogy a cukor és a liszt is okozhat robbanást?
Sok szerves anyagra jellemző, hogy robbanásveszélyes, ha finom porként van jelen, például a gabonalisztre, a cukorra, a kukoricakeményítőre, a műanyagra és a gyógyszerekre is. Por formában a fémek – például az alumínium és a magnézium – szintén robbanásveszélyes anyagok.
Összeállításunk ezúttal nem arra épül, hogy minél átfogóbban feldolgozzunk és bemutassunk egy-egy témát, inkább az eddigi anyagokból válogattunk olyan információkat, amelyek azoknak az olvasóinknak is érdekesek lehetnek, akik egyébként nem szívesen merülnek el a természettudományok, főként a kémia világában. Bízunk benne, hogy ezúttal is sikerült néhány olyan érdekes információval szolgálnunk, amelyek további tanulásra, keresgélésre ösztönzik olvasóinkat, amihez jó időtöltést kívánunk!
