2024. június 14., péntek

Egy új korszak kezdete

Tanítás és tanulás a mesterséges intelligencia korában

A technológia rendkívül gyorsan változik körülöttünk, amivel lépést tartani nem egyszerű feladat. Az elmúlt időszak legnagyobb hatást kiváltó technológiai újítása egyértelműen a nyelvi modellen alapuló mesterséges intelligencia térnyerése, vagyis az, hogy a szöveges instrukciókat értelmezni tudó chatbotokkal bárki beszélgetést folytathat. A jelenség sokunk életét befolyásolja, de legnagyobb hatását talán az oktatásban fejti ki, ahol tanárok és diákok igyekeznek a maguk hasznára fordítani a mesterséges intelligencia eszközeit.
Hogy milyen lehetőségek és veszélyek rejlenek ebben, illetve hogy milyen kihívások merülhetnek föl, arról Esztelecki Pétert, a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium számítástechnika- és informatikatanárát kérdeztük, aki doktori kutatásának keretében azt vizsgálja, hogyan alkalmazható a mesterséges intelligencia, azon belül is a chatbotok, az oktatásban és a tehetséggondozásban.
Mit értünk a mesterséges intelligencia alatt?
– A mesterséges intelligencia alatt egy ember módjára gondolkodni próbáló rendszert értünk. Rengeteg definíció van, és érdemes megpróbálni, mit mond a chatbot, ha megkérdezzük tőle, mi a mesterséges intelligencia.
Milyen konkrét eszközök léteznek?
– A legismertebbek a Google Bard és a ChatGPT. Utóbbinál érdemes megemlíteni, hogy az ingyenes verziója mellett van egy fizetős is, amely sokkal nagyobb tudásbázissal dolgozik, tehát sokkal jobb válaszokat ad. Ezeken kívül is még rengeteg fejlesztés van. 
Hogyan használják ezeket az eszközöket a tanárok és a diákok az oktatásban?
– Valóban nem az a kérdés, hogy használjuk-e vagy sem, hanem hogy hogyan. Többnyire a diákok korábban kezdik el használni, mint a tanárok. A tanórámon első alkalommal úgy találkoztam ezzel a jelenséggel, hogy az egyik diák próbált megfogalmazni egy adatbázis-kezeléshez kapcsolódó lekérdezést. Közben mondta, hogy megkérdez még valakit, javított a munkáján, én meg rákérdeztem, mégis kit tud ilyenkor megkérdezni. Azt mondta, ő a chatbottal beszél ilyenkor: leírja neki, hogy mi a probléma, a chatbot pedig válaszul legenerálja számára a komplett lekérdezést, sőt akár egy komplett programkódot is.
Ha már a programkódoknál tartunk, nagyon jól használhatók ezek a programok hibakeresésre is: megmutatom neki a programkódot, amit írtam, leírom, mi a gond, a chatbot pedig értelmezi, és leírja, mit és hogyan kellene javítanom. Ezenkívül összefoglalókat tud írni, összefüggéseket keres, információkat szűr ki a felhasználók számára.
Aggasztó jelenség ugyanakkor, hogy vannak diákok, akik félig-meddig barátként kezelik a mesterséges intelligenciát, vagy tanácsokat kérnek tőle az érzelmi életüket érintő kérdésekben. Itt kéne megszabni a határt: használja tanulásra és információszerzésre, de a problémáit ne chatbotokkal beszélje meg, mert ez akár nagyon rosszra is vezethet. 
Ahhoz is szükség van bizonyos készségekre, képességekre, hogy a diák jól tudja használni a chatbotokat?
– Igen, és pont ez a lényeg. Meg kell tanítanunk a diákoknak, hogy megfelelő módon kérdezzenek. Ez hasonlóképpen működik, mint a Google-keresések. A keresést mindenki tudja használni, de létezik rengeteg finom beállítás, amivel jobb találatokat kapunk. Ez ugyanígy van a chatbotoknál is: egy egyszerű chatfelületen beírjuk a kérdést, és megkapjuk a választ, de a jól megfogalmazott kérdésre sokkal jobb válasz fog érkezni. Ami pedig a legfontosabb, hogy a válaszhoz kritikusan kell hozzáállni. Amit a Google keresője kidob, nem biztos, hogy igaz. Amit a lexikonban találunk, még az sem biztos, hogy igaz, még akkor sem, ha az többnyire ellenőrzött forrásból származik. És természetesen a chatbot válasza is lehet bődületes hülyeség, tehát mindenképpen érdemes a válaszoknak utánajárni.
Ezzel a diákok tisztában vannak?
– A mesterséges intelligencia egy nagyon új terület. A chatbotok hatékonysága és a megfelelő válasz megszerzéséhez szükséges idő meghatározása mellett azt a kérdést fogom vizsgálni a PhD-kutatásomban a mentorommal, hogy a diákok mennyire fogadják el a chatbotoktól érkező a válaszokat igaznak. A felmérés során a ChatGPT által adott válaszokat fogjuk leírni a diákoknak, és el kell dönteniük, hogy az állítás igaz vagy hamis. Tehát az a kérdés, hogy elhiszi-e ezt az állítást, vagy nem. Ez alapján vizsgáljuk meg, hogy mennyire hisznek ennek a programnak. Sokszor egyébként nem is az a kérdés, hogy elhiszi-e, hanem hogy egyáltalán megnézte-e a kapott választ a diák. Például kap egy házi feladatot, hogy keressen összefüggést két adott témakör között. Ő ezt megkérdezi a chatbottól, amire kap egy választ, amit talán meg sem néz, csak másolja, és továbbküldi a tanárnak.
 

Esztelecki Péter, a Bolyai TGK számítástechnika- és informatikatanára (Privát archívum)

Esztelecki Péter, a Bolyai TGK számítástechnika- és informatikatanára (Privát archívum)

Milyen kihívással járhat a chatbotok használata a tanulásban?
– A chatbotok például nagyon jó, de relatíve egyszerű programkódokat generálnak. Az életben viszont elég specifikus kódokat kell írni. Tehát nem biztos, hogy mindenhez érteni fog, nem biztos, hogy a megfelelő kódot adja meg, viszont a nagyon egyszerű feladatok gépesíthetők általa, tehát időt és fáradságot spórolhatunk meg vele. Ahogy már említettem, az jelenti a problémát, ha a tanuló legeneráltatja a kódot, de aztán nem foglalkozik vele tovább, nem szerkeszti, nem dolgozik vele. Fontos, hogy a diákok a segítségkérést követően értelmezzék a megkapott kódot, és tanuljanak belőle, ne pedig csak arra szolgáljon a mesterséges intelligencia, hogy a beadandó feladatot minél gyorsabban letudják.
A tanárok munkáját hogyan tudja megkönnyíteni a mesterséges intelligencia?
– Léteznek már olyan alkalmazások, amelyeken keresztül a diák beadja a házi feladatot, és azt a program rögtön ki is értékeli. A mesterséges intelligencia a nyelvi modelleknek köszönhetően fölismeri, hogy mit akart a diák mondani, és hogy ez valamilyen szinten egyezik-e a rendszerben lévő ellenőrzőmondat tartalmával. Ez nagyszerűen felhasználható a diákok motiválására is, ráadásul ez is személyre szabottan valósulhat meg. Ez sok tanárnak szolgálhat segítségül, mások pedig idegenkednek tőle.
A mesterséges intelligencia akár a tananyagok elkészítésében is segíthet. Összefoglalókat kérhetünk tőle, néha gyorsabban juthatunk információhoz, mint ha a Google-t használnánk.
Én a személyre szabott oktatásban látom a legnagyobb potenciált. A tanár hamar rájön, hogy az egy osztályba járó, de különböző képességű diákok számára a személyre szabott oktatás lenne a legmegfelelőbb, ezt viszont nem lehet győzni. És itt segíthet a chatbot: a diák kérhet egy feladatot, megadja a megoldást, a chatbot ezt kiértékeli, és egyre nehezebb feladatokat adhat a diáknak. A tanár is könnyen és gyorsan tud megfelelő nehézségi szintű feladatokat generálni a különböző tudásszintű tanulóknak.
Kipróbáltam azt is, hogy megadtam egy klasszikus, „kinek hány almája van” típusú feladatot a ChatGPT-nek, és azt kértem tőle, hogy változtasson a számokon és a neveken, cserélje ki az almákat valami másra, de a nehézségi szint maradjon ugyanaz. Erre válaszul megír nekem 10-20 feladatot, amit aztán például ellenőrzőkön vagy gyakorlóórákon lehet használni.
A tanárok mit szólnak ehhez a jelenséghez, hogy a mesterséges intelligencia egyre elérhetőbb, és a diákok is használják?
– Két nagy csoportot látok a tanárok körében: akik számára a mesterséges intelligencia nem létezik, ezért ők nem is foglalkoznak vele, illetve akik tudatában vannak annak, hogy ez mi mindenre képes. Ők inkább kritikusan állnak hozzá a diákok beadott feladataihoz. Belekérdeznek, hogy ezt hogy csináltad, miért úgy, hogyan módosítanád a programkódot, ha mást szeretnél elérni és így tovább. Egy kis utánajárást igényel, ha a tanár ellenőrizni szeretné, hogy tényleg a saját tudásáról számolt-e be a diák, vagy egy chatbot által generált szöveget adott be.
A nyelvtanároknak is fontos lehet ez, hiszen a ChatGPT nagyszerűen fordít például magyarról angolra, értelmezni tudja a szöveget, át tudja azt fogalmazni. Még azt is meg lehet csinálni, hogy úgy írja meg, mintha gyöngébben beszélné a nyelvet. Nehéz észrevenni, hogy egy fogalmazást tényleg a diák írt, vagy chatbottal készíttette el. Hogy ezt ki tudják szűrni, ahhoz szükség van a tanárok kreativitására is, de legfőképpen a személyes beszélgetésre, amiből gyorsan kiderül a valós tudás.
Milyen készségekre és képességekre kell szert tenniük a mai középiskolásoknak annak érdekében, hogy a mesterséges intelligencia hatására átalakuló munkaerőpiacon megállják majd a helyüket, és sikereket érjenek el?
– Hallottam egy nagyon jó megfogalmazást, miszerint azoknak a tanároknak, akik félnek attól, hogy ők helyettesíthetők a mesterséges intelligencia eszközeivel, valóban van mitől tartaniuk. Az azért kijelenthető, hogy a tanári jelenlét, az oktató-nevelő munka egyelőre még nem helyettesíthető a mesterséges intelligenciával. Leginkább a mechanikus, nagyon könnyen betanulható munkákat lehet vele helyettesíteni. Ilyen lehet például a hotelrezervációk kezelése: a chatbot felveszi a telefont, köszön, érdeklődik, megszerzi a foglaláshoz szükséges információkat, és lefoglalja a szobát a telefonálónak. Az ilyesmit nagyon szépen meg tudja csinálni a mesterséges intelligencia.
Érdemes észben tartani, hogy minden technológiai újításra jellemző az úgynevezett Gartner-féle hype-görbe. Ez azt jelenti, hogy amikor megjelenik egy új technológia, mint most a mesterséges intelligencia, először egy nagy föllángolást tapasztalhatunk. Ilyenkor mindenki arról beszél, hogy hogyan fogja ez az újdonság megváltani a világot. Ezután következik egy nagy csalódás, amikor azt mondjuk, hogy ez semmire sem jó, mégsem váltunk vele világot, sőt. Végül pedig beáll egy stabil, növekvő folyamat, amikor már látjuk a technológia előnyeit és hátrányait, tudjuk, mire való, és ennek megfelelően tudjuk használni.