Selyem, gesztenye, ratluk, olíva és Iskender úr kebabja. Ezekkel a termékekkel jellemezhetjük Bursát. A város Isztambullal szemben, a Márvány-tenger túlpartján áll nyolcezer éve. Az Oszmán Birodalom első fővárosába futott be hajdanán a Selyemút, amely mérhetetlen gazdagságot és előjogot hozott a városnak. A bursai karavánszerájokban számos kereskedőnek volt irodája az akkor ismert világ minden tájáról. Még a Mediciek is állomásoztattak ügynököket a városban. A bursai bazárváros hétszáz éve bővül. Jelenleg kb. nyolc kilométer hosszan kacskaringózik és legalább négyezer üzlete van.
A bursai Yıldırım-bazár méreteit nehéz összehasonlítani az isztambuli Nagy Bazáréval, de minden bizonnyal a világ két legnagyobb török bazárjáról beszélünk. A rendezett utcák sokaságát magába foglaló ma is álló komplexum több mint félezer évvel ezelőtt nyílt meg. Maga a bazár nem lett volna annyira sikeres a selyemáru és a korabeli menedzserek nélkül. A szultán szorosan mellé építette a Koza Han karavánszerájt, ami élettel töltötte meg és tette világhírűvé a helyi bazárvárost. Bursa több török udvara közül a Koza Han volt a legismertebb.
Az épületben szálltak meg a kereskedők, itt köttettek meg a jobbnál-jobb üzletek, itt cserélt gazdát selyem, tömjén, fűszer és állat. A karavánszerájnak két emeleten több mint száz szobája van, amelyeket egy galéria köt össze a belső udvar felől. Az udvar kétezer m2 területű, és közepén egy kőmecset áll. A mecsetet nyolc oszlop emeli pár méter magasra, hogy az udvarban pihenő állatok be ne szennyezzék. Mint minden karavánszerájban, itt is szökőkút csobogása biztosít felüdülést a messzi távolból érkező utazóknak.
A városnak van egy egészen pici, de annál érdekesebb bazárja is. A tizenhat méter hosszú Irgandi íves kőhídra építettek egy emeletet, amelyben kis üzleteket, de facto bazárt alakítottak ki, feltehetően még építésének idején, 1442-ben.
Bursa központi dzsámija az Ulu Camii. I. Bayezid szultán építtette hatszáz évvel ezelőtt a nicopolisi győzelme emlékére. Sikeres hadjárat esetére először húsz mecsetet ígért, végül megálmodta helyettük a húszkupolás Ulu Camiit.
Falait és tizenkét tartóoszlopát kétszáz felbecsülhetetlen értékű kalligráfia díszíti. Kézi szépírással rajzolták meg a Korán és Mohamed próféta legfontosabb üzeneteit, de Allah neve is olvasható kilencven nyelven, illetve nyelvjárásban. A háromezer m2 alapterületű mecset közepén egy tizennyolc szögletes szökőkút áll. Száz évvel ezelőtti kialakításakor elbontották fölüle a kupolát, ennek eredményeképp más megvilágításba kerültek a kalligráfiák és az egész mecset belseje.
A város nevezetességei közé tartoznak még az oszmán szultánok palotái, termálfürdői, türbéi és mauzóleumai is. A Bursa legszebb kertjében lévő Oszmán-mauzóleumban pihennek I. Oszmán és fia, Orhán szultánok – a kor legerősebb birodalma alapítóinak – földi maradványai.
Bursa a hat anatóliai tigris egyike.
A város ma is jóval fejlettebb a török átlagnál. Számos családi birodalom nőtte ki magát megkerülhetetlen vállalattá. Ahogy az ilyesmi Itáliában a maffiának köszönhetően sikerült, addig Törökországban a háttérben csendben jelenlevő zöld (iszlám) szervezeteknek. A módszer ugyanaz. Emellett a város körüli ipari parkokban olyan nemzetközi vállalatok elégítik ki legálisan a 80 milliós török és a több száz milliós arab piac igényeit, mint a Bosch, a Coca-Cola, a Fiat vagy a Renault.
