Pádua

Páduát szinte mindenki Szent Antallal köti össze. Semmi kétség sem férhet hozzá, hogy ő volt a város legnagyobbja, de a közép-itáliai városhoz sok más fontos dolog, esemény és személy is fűződik. Alig félórányi útra fekszik Velencétől. Amennyire nyüzsgő város az egyik, annyira nyugodt a másik.

A páduaiak ügyet sem vetnek Velence és a szintén közeli Verona jelentős idegenforgalmi bevételeire. Olaszországnak ezen a vidékén minden település kiváló és verhetetlen egyvalamiben, de mindegyik másban. Verona Júlia erkélyére és az arénára alapozta a város bevételét, Velence a gondolákra és a Szent Márk térre. Pádua fennmaradásának és fejlődésének biztosítékát a tudományban látja, 1222-ben alapított egyeteme a tágabb környék szellemi központja idestova nyolc évszázada. Katedráján tanított Galileo Galilei, padjait koptatta Kopernikusz, Casanova, későbbi gondolkodók, bíborosok, államférfiak, kutatóorvosok, írók és sokan mások. Kezdetben két csoportra voltak osztva a diákok: az olaszokra és az Alpokon túliakra. Ma a több tízezer diák harminc karon sajátíthatja el a világ eddig megfejtett és megoldott dolgait. Az öregdiákokban és mai társaikban közös, hogy árad belőlük az energia és a tudásszomj.

A város nagyjai között szerepelnie kell Szent Antalnak is. Rövid élete utolsó éveit töltötte Itáliában, főleg Assisiben és Bolognában szónokolt és tanított teológiát. Páduában mindössze egy-két évet élt. Ő alapította a város első ferences rendi kolostorát, ahová betegsége miatt visszavonult. Harmincöt éves volt, amikor leghíresebb prédikációit – és mint később kiderült: az utolsókat – tartotta. Ezeket a beszédeket tereken mondta el, 25 000–30 000 hívő jelenlétében. Akkora benyomást tett a hívekre, hogy tizenegy hónappal halála után a pápa szentté avatta. Előtte és utána sem volt ilyen gyors szentté avatás a katolikus egyház kétezer éves történelmében. Örök nyughelye Páduában van, a neki szentelt dómban. Épségben megmaradt a nyelve és a hangképző szervei. A szegények és éhezők, a meddők és várandósok, az amputált végtagúak, a hajósok, valamint Brazília védőszentje, de neki adnak hálát az elvesztett dolgaikat megtalálók is.

Páduában nincs szükség térképre. Minden út a Prato della Valle-ra vezet. Ez a város főtere. Az ellipszis alakú tér Olaszországban a legnagyobb főterek közé sorolandó, de Európában sincs sok nagyobb nála. A közteret 70–80 darab, ember nagyságú fehér márványszobor díszíti, amelyek a város nagyjainak és az egyetem diákjainak állítanak emléket. Közepén szökőkút csobog, a szobrok mellett pedig kis csatorna csordogál. Pázsitján egész nap fiatalok piknikeznek, este pedig hatalmas diszkóvá válik a tér. A Prato mellett egy másik zöldfelület töri meg a középkori utcák zegzugát. A félezer éve létrehozott kert a világ első botanikus kertje. Kezdetben az egyetem orvostanhallgatóinak nyújtott segítséget a gyógynövények megismeréséhez és kísérletezésekhez, később azonban sokkal szerteágazóbb funkciói is lettek. Itt termesztettek először burgonyát és napraforgót, távol az eredeti élőhelyüktől, de orgona is itt nyílt először Európában. Ma 7000 példány él a parkban, amelyek a világörökség védelmét élvezik.

Páduában majdnem minden templomra jut egy múzeum is. Sok évszázados történelme folyamán értékes fizikai, matematikai, csillagászati, feltalálói, medicinai, vallási, hadászati, dokumentumfilm-, kisállat-, rovar- és játékgyűjtemények halmozódtak fel. 1430 óta megállás nélkül mutatja a pontos időt a Piazza dei Signorin egy csillagászati óra. Számlapja középen a Földet, a Hold fázisait, a napokat, a hónapokat és az állatövi jegyeket ábrázolja. Villák, magán- és közpaloták állnak Pádua utcáin, ahol épp nem bérházak vagy templomok vannak. A legismertebb palota a Palazzo della Ragione, vagyis a Szalon. Földszinti csarnoka 800 éve városi piacként működik. Emeleti terme a világ legnagyobb középkori függőcsarnoka. A szalon 80×27 méter alapterületű, 24 méter magas hajótest alakú, fával borított mennyezettel és loggiával körülölelve. Belső díszítése világörökségi védelem alatt álló XIV. századi freskók, amelyek a kor csillagászati teóriáit ábrázolják.