George Orwell 1984 című, örök érvényű regénye a megjelenése óta foglalkoztatja az embereket. Azon ritka művek közé tartozik, amely minden korban aktuális. A regény 1949-ben jelent meg, és mind jobban távolodunk időben a kiadásának évétől, annál ijesztőbbnek tűnik.
A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház szombaton, december 20-án mutatja be az Orwell-regény, Robert Icke és Duncan Macmillan darabja alapján készült 1984 című előadást, a repríz 22-én lesz.
A produkció kapcsán Botos Bálint rendező azt fejtegette, hogy ez egy olyan mű, amelyet szinte bármikor elő lehet venni.
– Úgy gondolom, hogy a regénynek több témája van. A diktatúra, a totalitarizmus és az egyén viszonyát vizsgálja, de Orwellt foglalkoztatja a technológia is, amivel a hatalom emberei dolgoznak. Érdekes továbbá az is, ahogyan befejezi a regényt, megkerüli a melodrámát, a tragédiát. Otthagy bennünket egy némileg fojtogató végkifejlettel. A regényben benne van az a fajta identitásválság is, amely most is aktuális. Más dolgokon van a hangsúly, de jelen van. A mű kapcsán mindenképpen felmerül a technológia térnyerésének kérdése az életünkben, ami mostanság valóban nagy méreteket ölt. Az MI, vagyis a mesterséges intelligencia megjelenése kapcsán már arról beszélhetünk, hogy az emberi lénnyel konkurál. Icke és Macmillan adaptációja a regénynek főleg azt a vetületét hangsúlyozza, hogy nehéz eldönteni, mi a valóság és mi a konstruált valóság. Ebben a dilemmában vergődik a főhős. Úgy gondolom, az MI megjelenésével ez kiváltképp a korunk kérdése lehet. Jobban, mint akár az adaptáció megírása idején, 2013-ban. Az elmúlt tizenkét évben ugyanis akkorát fejlődött a technológia, és annyira exponenciálisan fejlődik tovább, hogy a valóság elveszítésének a válsága nagyon is aktuális téma – mondta a rendező, akit arról is kérdeztünk, hogy vajon a mai fiatalok mennyire ismerik ezt a művet.
– Úgy gondolom, ez a regény a mai fiatalokat is érdekli és olvassák. Nagyon úgy fest, hogy az olvasói társadalom körében továbbra is alapmű lesz, akárcsak Orwell másik megkerülhetetlen műve, az Állatfarm. Az előadásunk egyértelműen a fiatalokhoz is szól. Ők már digitális bennszülöttek, az életükben még inkább érezhető a virtualitásnak ez a fajta térnyerése. Reményeim szerint az előadás minden korosztályt megszólít, mert mindannyiunk jelenéről szól. Minden korosztálynak fontos kérdéseket vet fel – hallottuk Botos Bálinttól, aki erdélyi származású, először tartózkodik a városunkban, és először dolgozott a KDSZ csapatával.
– Első ízben vagyok Szabadkán, sőt Vajdaságban is. Mint minden első munkának, ennek is megvoltak a maga kihívásai, a tapogatózás időszaka, mert korábban még nem dolgoztam a társulattal. Azután viszont nagyon izgalmas volt a próbafolyamat, és élveztem az itt-tartózkodást. A társulat szinte családias hangulata elbűvölő. Kritikusan viszonyulnak egymáshoz, az előadáshoz, önmagukhoz, persze pozitív értelemben, és ez felszabadítóan hatott rám. Igazán inspiráló munka volt.
A város is kellemesen meglepett, élhető, zöld és emberméretű. Annyira még nem zsúfolt, hogy fojtogató legyen, és annyira nem kicsi, hogy katatonikus hangulatot kölcsönözzön. Szakmailag és emberileg is jó volt itt lenni – tudtuk meg Botos Bálinttól.
Akiket a színpadon látunk
Az előadás szereplői Búbos Dávid, Hodik Annabella, Mészáros Gábor, G. Erdélyi Hermina, Ágyas Ádám és Kucsov Borisz.
Búbos Dávid a főhőst, Winstont alakítja:
– A regényt már régebben olvastam, és a filmet is többször láttam. Ez a mű a fiatalabb generációknál is alapmű. Fura dolog lett benne megfogalmazva, ami érdekes módon a mai világunkra is igaz, még ha nem is ugyanolyan formában. A darabban, a szövegben, amellyel foglalkozunk, számomra az elmagányosodás, a bezártság hozott új nézeteket, mutatott új irányt, amit színészként elég nehéz megfogalmazni. Olyan fajta identitáskrízisről van szó, ami valamilyen formában mindannyiunkban jelen van, és ahogyan az ember idősödik, többször is előjön, csak mindig más formát ölt. Ezeknek a dolgoknak megtalálni az igazságát, előhívni magamból és megmutatni a színpadon, hitelesen megfogalmazni, számomra az egyik legnehezebb és ugyanakkor legizgalmasabb feladat. Ami pedig a megfigyelés, a kontroll témáját illeti, az nagyon is aktuális, hiszen a mai világban az MI térhódítása által már azt se tudni, mi igaz és mi nem. Néhány évvel ezelőtt még azt mondtuk, hogy a közösségi média világában élünk, de már ezen is túlléptünk, egy félelmetesebb, elszomorítóbb irányba. Szinte hihetetlen dolgok történnek. Beszélgetünk például a kávéfőzőkről, és egyszer csak kávéfőzős reklámok jelennek meg előttünk. Ez csak egy kisebb hétköznapi példa. A mesterséges intelligencia fejlődésével most már ott tartunk, hogy nem lehet feltétlenül tudni, mi a valóság. Úgy gondolom, még inkább ebbe az irányba tartunk, és az én generációm, amely az internet világában nőtt fel, ezt még jobban a saját történetének érzi – fejtette ki Búbos Dávid.
Hodik Annabella az előadásban Juliát alakítja:
– Amikor kicsi voltam, és a családom a Big Brothert nézte, nem tudtam róla semmit sem. Középiskolásként olvastam az 1984-et, és meghatározó olvasmány volt a számomra, ekkor bevillant a műsor neve, és azután rögtön az Állatfarmot is elolvastam. Korábban nem tudtam, hogy az 1984 mekkora hatással volt az egész világra. Egy idő után elkezdtem máshol is felfedezni az elemeit, például egy dalban, amit nagyon szeretek, benne van a szó, hogy gondolatrendőrség. Szerintem nincs olyan ember, aki ezt a sztorit ne ismerné, és ne tartaná meghatározónak. A filmet is nagyon szeretem, John Hurt kiválóan játssza a főhős figuráját, aki szeretne tenni valamit, de nem tudja, mit és hogyan, és egyáltalán van-e hozzá ereje. Mindig is rajta volt a bakancslistámon, hogy behatóbban foglalkozzak ezzel a művel. Julia karaktere kifejezetten izgalmas. Ő az, aki valójában löketet ad Winstonnak. Arra ösztökéli, hogy jobban kitekintsen, szélesebben gondolkodjon – mondta Hodik Annabella.
Mészáros Gábort O’Brien szerepében láthatjuk:
– Középiskolásként találkoztam először a regénnyel, ami persze mindenkire nagy hatást tett. Aki nem olvasta, az ismerheti akár a film által, de mindenkinek van róla egy képe. Ami az előadásunkat illeti, először is fontosnak tartom, hogy ebben az időszakban készül, mert így még inkább aktualitást kapnak az idők, amikben élünk. O’Brien a párt embere, aki először egy szimpatikus alak, a főhősünk közelébe férkőzik, majd bevallja, hogy végig a másik oldalon állt. Ezután hangoznak el a Nagy Testvér elvei, és derül ki a súlyos valóság, ami meghatározóvá teszi a regény hangulatát – hallottuk Mészáros Gábortól.
Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele
