Rabat

Annak ellenére, hogy nem igazán lehet érezni benne a forró marokkói pezsgést, Rabatot mindenképp érdemes felkeresni a hagyományok, az építészet, a meghittség, a tisztaság és a belőle áradó nyugalom miatt. Marokkó mai fővárosának történelme egy 1195-ben emelt minarett és V. Mohammed király mauzóleuma között íródott. De a történetnek koránt sincs vége.

Abu Yusuf Yaqub al-Mansur szultán élete műveként nem díszes nyughelyet akart maga után hagyni, hanem a nyugati muszlim világ legnagyobb mecsetét. El is kezdődött az akkori arab világ legnagyobb építkezése 1195-ben. Ám a kalifa korai halála miatt, néhány évvel később abbamaradt. A minarettből 44 méter készült el, azóta is ilyen magas. A mecsetet befejezték ugyan, de egy későbbi földrengés romba döntötte. Helyén ma egy csempézett plató áll több mint 300 korabeli oszloppal, emlékeztetvén az utókort a hajdani dzsámi méreteire. A komplexumot a körülötte épülő medinával, szökőkúttal és terekkel az új birodalmi főváros központjának álmodta meg a szultán. Akkor még nem lett Rabatból főváros, de hogy mennyire fontos szerepe volt Marokkó történelmében, arra bizonyíték, hogy itt temették el a legnagyobb királyokat. A valamikori mecset romjainak egy részén kialakították a királyi mauzóleumot, ahol a mai király édesapja és nagyapja nyugszik. A sírbolt tradicionális marokkói stílusban épült, gazdagon díszítve mozaikokkal és arannyal. A minarett a mecset romjaival és az V. Mohammed-mauzóleum a legjelentősebb idegenforgalmi látványosság Rabatban. Egy évtizede a medinával és a kasbahhal (történelmi belváros az erőddel) a világörökség része.

Királyi mauzóleum ide, Hassan mecset oda, az élet a medinában zajlik. Éjjel, nappal. A szűk, kacskaringós utcák labirintusában könnyen eltéved az ember. Nincs sok viszonyítási pont, mert minden egyforma: kék-fehér és hangos. Az épületek emeletesek, a földszinten az üzlet van, az emeleten a soktagú család él. Az arabok emberemlékezet óta kereskedők. A rabati zsibvásár is több mint ezeréves. Minden kacatot megpróbálnak eladni. A kérdésre, hogy mennyibe kerül, rögtön érkezik a válasz: te mennyit kínálsz? És elkezdődik egy hosszú játszma, amelyben hajszál választja el a jó mókát a sértegetéstől. De hát erről szól a medina világa.

Rabat óvárosát és a várdombot al-Mansur szultán kőfallal vette körül. Több kapun keresztül lehetett megközelíteni a várost. A legfigyelemreméltóbb a Bab er-Rouah. A falak mögött találhatók Rabat ezeréves kincsei: mecsetek, medreszék, türbék, háremek, fürdők és hagyományos arab kék-fehér házak. Itt készítik a legfinomabb mentateát és a jegesre lehűtött cukornádlét. Az óvároson kívül eső városrészek is megannyi meglepetést tartogatnak. Ez egy merőben más világ. Nyugati stílusban épült, nyugati értékrend alapján. Széles sugárutak, szellős terek, árnyékot adó parkok, szökőkutak és a tengerpart Rabat egy másik arcát mutatja.

Rabat egyike a négy marokkói királyi városnak, és csak a hatodik legnépesebb az országban. Itt született és innen regnál már negyed évszázada VI. Mohammed marokkói király. Elődeivel ellentétben sokkal szerényebb magánvagyonnal rendelkezik – csak 4-5 milliárd dollárja van. Minden marokkói bankjegyen az ő képe látható. Új alkotmányt írt és jelentős jogokat adott a nőknek. Nyitott a nyugati világ irányába, így tízezrével érkeznek a turisták az évszázadokon át a világtól elzárt királyságba.