December közepén Michelisz Norbert a magyar autósport történetének eddigi legnagyobb eredményét elérve bajnoki címet szerzett a túraautó-világkupában (WTCR). Temérdek szereplése miatt a téli szünetben sem volt túl sok ideje pihenni, hamarosan pedig már indul a felkészülés az új szezonra, amelyben célja, hogy teljesítményében szintet lépjen, és megvédje a címét.
Sportvilág
Az elmúlt néhány hét sportéletében zajló nagyüzemi működés (síugró-négysáncverseny, Dakar-rali, kézilabda- és vízilabda-Eb stb.) mellett kevés figyelem irányult egy újabb incidensre, amely a hazai kosárlabda berkeiben zajlott le.
Annak fényében, hogy az egykori Jugoszlávia területe mennyire kívül esett mindig is a technikai sportok fő sodorvonalán, szinte meglepő, hogy 21 éven át volt házigazdája a gyorsaságimotoros-világbajnokság futamainak, vagyis a mai MotoGP-nek és alsóbb kategóriáinak, de mivel ezt a nevet csak 2002-ben vette fel a sorozat, így a régi időkről beszélve még ilyen körülményesen kell fogalmazni. Történt ez ráadásul két különböző versenypályán, amelyek furcsa módon mindössze egymástól néhány kilométeres távolságra helyezkedtek el Rijeka környékén.
A magyarkanizsai Potisje Birkózóklub vidám hangulatban, a helyi tekepályán búcsúztatta a 2019-es esztendőt, s a gyerekek a mozgalmas délutánon a tekézés és a csocsó mellett degeszre is ehették magukat pizzából és édességből.
Bár a legtöbb nagy sportág terjedésének ma már semmi nem szab gátat, feltűnő, hogy a délszláv népek, sőt az egész Balkán-félsziget mennyire a periférián helyezkedik el a technikai sportok világában. Így volt ez több mint száz évvel ezelőtt, amikor motorral szerelt járművek először versenyezni kezdtek, és így maradt mind a mai napig: még amikor egy nagy és gazdaságilag erősebb ország állt itt, akkor is nagyítóval kellett keresni a kapcsolódási pontokat Jugoszlávia, valamint az autó- és motorsportok között.
Ha minden jól megy, ma (múlt hétfőn – szerk. megj.

