Március 15-e köszön ránk. Az a március 15-e, amelyet minden esztendőben valami mélységes ragaszkodással, tisztelettel köszönt a Nemzet! Ezúttal, immáron az együtt lélegző magyar nemzet. S ezt a mondatot nem titkolt meghatódottsággal írom, és nem győzöm hangsúlyozni: Petőfit, a magyar szabadságharc lánglelkű költőjét, a negyvennyolcas forradalom egyik meg nem alkuvó nagy vezéregyéniségét, aki barátaival együtt megszövegezte a magyar nép szabadságköveteléseit tartalmazó Tizenkét pontot, aki megírta a Nemzeti dalt, és aki 1848. március 15-én a pesti utcákra szólította honfitársait. Ezt a lángéletű költőt, ahogy a múltban, éppen úgy napjainkban is, a szabadság sohasem fakuló jelképeként tiszteljük, és végtelen szeretettel őrizzük emlékét.
Egy pesti író, Szilágyi Dezső, 1916. október 2-án, a költő kiskőrösi szülőházában felfektetett vendégkönyvbe a következőket írta:
Petőfi harca majd még ezután jön,
Ha föleszmél az ember önmagára,
Ha egymás ellen hiába uszítják,
Ha megkínzóit ítéli halálra…
Ha megjön az igazi aratás,
Szekércsengése vidámabb szüretnek…
Ha pusztán Petőfi lelke jár,
Lelke magvából istenek születnek.
S Petőfi holtra sanyargatott népe
A szabadság nevében áll majd talpra…
S minden halálon, minden poklon át
Övé lesz a jog, övé a világ.
Azonban már jóval a pesti írónak, Szilágyi Dezsőnek a vendégkönyvben olvasható sorai előtt, Szalay Károly tanár 1897. október 12-én megfogalmazott verssorait is őrzi a vendégkönyv:
Itt gyúlt ki lángod szellemóriás,
Mely egy világot fénnyel szórt tele,
Egy eltiport nép Megváltójaként
Gyújtott fel a szabadság istene.
Meg kell itt jegyezni, hogy egyszerűen zarándokhely lett Petőfi szülőháza. S érdekes, hogy a ház látogatói az akkori magyar társadalomnak abból a rétegéből kerültek ki, akikhez Petőfi szólt, és akik meg is értették őt. Azonban szellemi életünk nagyjai nem hiányoztak a látogatók listájáról. Így például Móricz Zsigmond is ott járt (1912. december 15-én), és a vendégkönyvbe a következőket írta be: „Látogatóban jöttem Petőfi Sándorhoz, s emlékül kaptam a Világ Dúsától, egy kincset, a sokból: A Világszabadságot.” És Illyés Gyula is nem egy alkalommal kereste fel Petőfi szülőházát. 1963. augusztus 21-én francia íróbarátjával járt Kiskőrösön. A Magyar Ifjúság c. lap, a közös látogatás alkalmából Illyés Gyula következő mondatait idézi: „Mikor elmentem Kiskőrösre, s meglátogattam a Petőfi-házat, akkor döbbentem rá, hogy ezt érdemes megőrizni. Mikor beléptem a szobába, tökéletes képet kaptam a tizenkilencedik század eleji Magyarország életéről, elképzeltem, hogyan dajkálta Hruz Mária a fiát. Nagyon örültem, hogy Petőfi szülőházát épségben találtam. Értelmét láttam a konzerválásnak, mert azt a kort dokumentálja, amelyikben ez a zseni született.”
Kiskőrös fennállásának 250 éves jubileuma alkalmából szervezett ünnepségek alkalmával és Petőfi halálának 120. évfordulójára való emlékezésül egy rendhagyó Petőfi-kiállítással gazdagodott Kiskőrös. A kiállításhoz méltó volt annak megnyitóünnepsége 1969. augusztus 4-én.
Ünnepi beszédet Váci Mihály Kossuth-díjas költő mondott. Néhány mondatot idézek ünnepi beszédéből: „Petőfiben egyformán nagy a magyar sajátosságot hordozó és az amiben a világ minden más népének számára személyes érdekű törvényszerűt, felszabadítót és reménykeltőt tudott adni. Petőfi világirodalmi nagyságához és elterjedtségéhez hozzájárult az is, hogy a magyar szabadságért esett el, de az is, hogy előtte a világ népeinek szabadságharcáról énekelt. Szememben Petőfi az a költő, aki ott van a modern kor minden felszabadító harcában, földrészek forradalmárjai között.”
Igen. Petőfi világirodalmi nagyságához hozzájárult az is, hogy a magyar szabadságért esett el, de az is, hogy előtte a világ népeinek szabadságharcáról énekelt. S a világszabadság lánglelkű költőjének a szülőházát, ott Kiskőrösön, nemcsak a magyar, hanem a világ minden tájáról érkező látogatók nagy számban keresik fel, hogy leróják kegyeletüket, hogy fejet hajtsanak a nagy költőnek, Petőfi Sándornak az emléke előtt.
Most, jelenünk vírusoktól fertőzött világában, az immáron eggyé kovácsolódott, több mint ezeréves magyar nemzet hajt majd fejet március 15-én nagy fiának, a világszabadság harcosának, Petőfi Sándornak az emléke előtt.
