Előrebocsátom, aki Csorba Béla Kuffervizit könyvének olvasásába kezd, készüljön rá: makacs szellemi erőt igényel. A cetlik olvasása erős hatást gyakorol az olvasóra.
2026. január 30., péntek
Kilátó
A 20. század első felében a vajdasági lakosság zöme, közöttük a magyarok is, földműveléssel foglalkozott, a paraszti életforma volt a vidék jellemzője, s legtöbben nem rendelkeztek nagy földterülettel.
1970-ben érettségizőként a fiatalság töretlen önbizalmával úgy indultam Óbecsére, akkor még a Jugoszláv Magyar Középiskolások Művészeti Vetélkedőjére, hogy riportommal csakis első helyezett lehetek. A nagybecskereki Koča Kolarov Gimnáziumot képviselték még Klemm József és Heinermann Péter vers, meg Tordé László novella kategóriában.
Nyugat-Bácska egyháztörténete és kultúrája könnyen beleveszett volna a történelem süllyesztőjébe, ha nem lenne olyan hiteles szerzője és megörökítője, mint Silling István professzor, nyelvész, néprajzkutató, a vallási néprajz kiváló ismerője. Sokszor használjuk a nyugalmazott kifejezést a nyugdíjba vonult kollégáinkra, egykori tanárainkra.
Simona Berga festőnőt a véletlen sodorta látókörömbe.
Talán másoknak is hiányoznak még a régimódi kisboltok kedves eladóikkal, illatukkal és a személyre szabott „hogy van, Annus néni, mit csinálnak az unokák”-féle kérdésekkel. A rég lehúzott redőnyök mögött már semmit sem találnánk az egykori portékákból, hacsak a bontóerők által hátrahagyott huzaldarabokat s szomorkás vödröket nem.