Kilátó

Már az általános iskolában tisztában volt vele, belőle nem lesz sem agysebész, sem atomfizikus, vagy efféle fennkölt elme.

– Most nagyon figyeljenek! – fordult a hallgatósághoz a fiatalember.

Csendesen, azonban nem titkolt keserűséggel gépelem a sorokat, amelyek, legalábbis számomra, egy több mint 62 esztendővel ezelőtti esemény emlékét idézik fel bennem. Ugyanis 1955.

Huszonöt évvel ezelőtt egy színházi esemény ideje alatt született meg az a remek ötlet, hogy az Újvidéki Színházban foglalkozni kellene a gyerekekkel és a fiatalokkal. A mindenkori

A nemzedékek ütközésének kérdésköre, az idős-fiatal generációk szembenállása hétköznapi- és mondhatnánk örökös beszédtéma. A generációváltások sorozata az élet rendje, az eltérő véleményformálás, életszemlélet pedig természetes velejárója.

Javított, csiszolt a kéziraton, mely a legszabadabban gondolkodó pap életét, s ennek az életnek egy nőhöz, Horogh Annához való viszonyát tárgyalta. Az egész írás csupa mesébe illő, izzó fantáziával íródott, melyre az első olvasásra azt mondják, hazugság, ilyen pap nincs, nem is volt, de nem is lesz, mert tiltják a vallási dogmák, hogy legyen.