Kilátó

Az extrém betegségek gyógyításának világhírű tudora, akit már többször is fölemlegettek az orvosi Nobel-díj kapcsán, dolgozószobájában ül, grafitceruzája végét rágja, így van ez kisdiák kora óta, ha erősen gondolkodik, s azon morfondírozik, miről is tarthatna tudományos polémiákat fakasztó világhírű előadást a soron következő nemzetközi kongresszuson.

Rozika majdnem rossz helyen tért le a főútról, először járt erre kocsival. Nem volt még nagy rutinja, egyéves jogosítványát még mindig naponta megnézte, hogy tényleg igaz-e.

Jó néhány héttel ezelőtt bemutatónak tapsolt a szabadkai színházlátogató közönség. Molnár Ferenc Játék a kastélyban című, igen népszerű vígjátékát mutatta be a szabadkai Népszínház Magyar Társulata.

Az író, zeneszerző már nyolcadik éve a budapesti Nemzeti Színház vezető dramaturgja. Olvasom a Nemzeti Színház műsorismeretőjében, hogy zeneszerzőként és dramaturgként egyaránt részt vesz az évad két előadásában.

Bocsánat a magától értetődő dolgok fejtegetéséért, de egy zavarodott világban élünk. Értelmetlennek tűnő, széteső, elbutult világban.

A Tanyaszínház, minthogy babérkoszorúi már régen elfonnyadtak, most vágyott mártírkoszorújához próbál gyűjteni leveleket. A mártírokat mindig szeretik, a sajnálkozás semmibe sem kerül, a krokodilkönny pedig leginkább megtérül – a hullajtóinak.