Margitai József érveinek alátámasztására elmondta: az 1900. évi népszámlálás statisztikai adatai szerint Horvát–Szlavonországokban a magyarul beszélők száma 139.
2026. január 27., kedd
Kilátó
Így is, és ennek ellenére is keletkezni fog szemét, egy uborkát vagy banánt meg kell hámozni, a krumpli csíráit leszedegetni, a görögdinnye héját kidobni. Amennyiben a fenn vázolt „visszacserélős-fejlesztett-moduláris” mechanizmus működne, akkor is ez a szemét valahol ki kellene hogy kössön, ezt egyszerűen meg lehet oldani.
TALÁLKOZÁS A HALÁLLAL. A teraszablakból figyelte a jelenetet, amint anyja a nagykéssel elvágja a vasárnapi ebédre szánt tyúk nyakát.
A telep örök volt és változatlan, az ott lakók vagy beleszülettek ebbe a nyomorba, vagy muszáj-kényszerből választották lakóhelyül. Volt, aki évtizedeket lehúzott egy kémény nélküli lukban, és nem fagyott meg.
BRECHT, BERTOLT – Német költő, drámaíró és rendező (1898–1956), az ún. epikus színház megteremtője, cápák rágószervének kiváló ismerője, egyben cinikus szájsebész, szükség esetén radikális kommunista műfogsor: „Minél ártatlanabbak, annál inkább megérdemlik, hogy főbe lőjék őket” – nyilatkozta kellő feketehumorral a sztálini terror első áldozatairól.
Margitai József, a Julián-Egyesület tanügyi előadója és tanfelügyelője – s egyben a csáktornyai tanítóképző intézet tanára és igazgatója – 1910. december 17-én Budapesten a Magyar Paedagogiai Társaság ülésén „nagyszámú és előkelő közönség jelenlétében” megtartott előadásában ismertette a szlavóniai magyarok letelepedésének okait, a kivándorlásuk történetét, a magyar és a horvát nép konfliktusainak forrását és lényegét, továbbá a szlavóniai magyar közösség egyházi, kulturális és közgazdasági viszonyait, majd méltatta a Julián-Egyesület sorsuk...