Szerbia 2025-ben

Szerbia politikai és közéleti eseményei 2025-ben egy olyan esztendő krónikáját alkotják, amely valójában már a naptári év kezdetével instabil politikai-társadalmi helyzetet írhatott le, a 2024. november elsején bekövetkezett újvidéki tragédia következtében, melyben tizenhat ember vesztette életét a bejárat feletti védőtető leomlásakor, ugyanis nem csupán gyász, hanem azonnali és heves társadalmi vita alakult ki, olyan mértékű sokk és elégedetlenség, amely alapjaiban határozta meg a következő év minden politikai megnyilvánulását. A tragédiát követő hónapokban az egyetemi hallgatók váltak az elégedetlenség fő motorjává. Az egyetemisták zárlat alá helyezték a karokat, követelve a felelősök kézre kerítését és a vasútállomással kapcsolatos teljes dokumentáció nyilvánosságra hozatalát. Tiltakozásuk formái változatosak voltak: a lezárások és tiltakozó séták mellett negyedórás néma megemlékezéseket tartottak, bejárták az ország településeit, Strasbourgig és Brüsszelig kerékpároztak, illetve váltófutást szerveztek, hogy az Európai Unió figyelmét is felhívják a mozgalmukra. Májusra követeléseik már az előrehozott parlamenti választások kiírásával is kiegészültek. A hatalmi koalíció kezdetben kommunikációs zavarral küzdött, a követelések részleges teljesítésével próbálkozott, majd egyértelműen szembe helyezkedett a tiltakozókkal, az ellenük erőszakos fellépést tanúsítók iránti elnéző álláspontok híve lett, majd ellentüntetések megszervezését választotta. Saját sátortábort is létrehozott a belgrádi Pionír parkban, s a parlament épülete előtt.
Az egyik incidens fordulópontot jelentett, Újvidéken plakátragasztó egyetemistákat verőlegények vettek üldözőbe, és egyiküknek eltörték az állkapcsát. Ez a brutális eset, amely már nem hagyott teret a szokásos politikai magyarázatoknak, oda vezetett, hogy 2025. január 28-án Miloš Vučević miniszterelnök rendkívüli sajtótájékoztatón bejelentette lemondását, amelyet a parlament hivatalosan március 19-én fogadott el. Bár a hatóságok letartóztatták az elkövetőket, Aleksandar Vučić államfő később kegyelemben részesítette a tettest, miközben a kormányközeli média a tüntetőket fasisztának és erőszaktevőnek bélyegezte, ezzel igazolva a velük szembeni esetleges túlkapásokat.

A feszültség március 15-én, a legnagyobb belgrádi tüntetésen tetőzött. A hatóságok általi közlekedési blokád ellenére – a vonatok és buszok leálltak állítólagos bombariadó miatt – a rendőrség szerint százezren, független becslések szerint pedig több százezren gyűltek össze, sokak szerint felülmúlva az október ötödikei események tömegességét is. A demonstráció azonban nem zajlott le incidens nélkül: a Slavija téren tartott néma tiszteletadás alatt pánik tört ki, amikor a tömeg egy repülőzuhanáshoz vagy járműrobajhoz hasonló hanghatást észlelt. Az esetnek két olvasata született: míg a diákok és egyes vizsgálatok szerint LRAD típusú hangfegyvert vetettek be ellenük, addig a belügyminiszter – miután először tagadta az eszköz létezését – később bemutatta azt, állítva, hogy csak figyelmeztető szövegek lejátszására szolgál. A pánik és a fizikai tünetek (fülzúgás, szédülés) miatt a tüntetés feloszlott.
A kormány megbukása utáni politikai vákuumban az államfő nem írt ki új választásokat, hanem a meglévő parlamenti többségre támaszkodva jelölt ki új kormányalakítót. 2025. április 16-án a parlament 153 szavazattal megválasztotta Đuro Macut kormányát, amelyet szakértői kabinetként prezentáltak, fő feladataként az egyetemi szférával való párbeszédet megjelölve. Bár elértek kisebb eredményeket a vizsgáztatás és a zárlatok feloldása terén, ez inkább a mozgalom kifáradásának, mintsem a valódi megegyezésnek volt köszönhető. A június 28-i, Vid-napi tüntetésen már kevesebben vettek részt, de az eseményt ismét országos közlekedési stop és erős rendőri beavatkozás kísérte. November elsején Újvidéken újra tömeges megemlékezés zajlott le, a tiltakozások pedig azóta is tartanak, igaz, visszafogottabb intenzitással. Szeptember közepén az újvidéki Felső Ügyészség tizenhárom személy ellen emelt vádat közbiztonság elleni súlyos bűncselekmények miatt. A vádlottak között volt G. V. volt építési miniszter is. Az ellenzék és a tüntetők szerint a hatalom nem a teljes feltárásra törekedett, hanem a represszióra és az időhúzásra, a választásokat azonban az államfő előrejelzése szerint csak 2026 decemberében tartják meg.

A belpolitikai viharok mellett az év során gazdasági és infrastrukturális kérdések is napirendre kerültek. Az év talán legnagyobb infrastrukturális jellegű eseménye a Belgrád és Szabadka közötti gyorsvasút Újvidék–Szabadka szakaszának október eleji átadása volt. A 108,1 kilométeres, 200 km/h sebességre tervezett pályán 271 kilométer új vágányt, hidakat, viaduktokat és Szerbiában először vadátjárókat (ökoduktokat) építettek a kínai kivitelezők. A műszaki siker ellenére a projekt abszurd helyzeteket is teremtett: az újvidéki állomás a tragédia és a vizsgálatok miatt használhatatlan maradt, a forgalmat a péterváradi állomásra terelik. Eközben a szabadkai állomást is lezárták biztonsági okokból, és a vonalon további hat állomásnak nem volt használatbavételi engedélye az átadás pillanatában, így az utasok a szabad ég alatt várakoztak. Az ígéretek szerint a teljes vonal Budapestig 2026 első felében nyílhat meg, azzal a reménnyel, hogy sikerül megoldani a határátlépés lassító tényezőit is addig.

Az államfő kedvezményes lakáshitel-programot hirdetett fiataloknak, és egyszerűsítették az épület-legalizációs eljárásokat, amelyek révén akár száz euróért is bejegyezhetővé váltak ingatlanok. Komoly kihívást jelentett, hogy október 9-én az Egyesült Államok szankciókat vezetett be a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) ellen az orosz többségi tulajdon miatt, bár az államfő 2025 végéig zavartalan ellátást ígért. Azóta már leállt a NIS finomítója, Szerbia most a tartalékaira és a beszállításokra hagyatkozik, remélve, hogy napokon, heteken belül végleges megoldás születhet a vállalat tulajdonosi szerkezetének átalakításával kapcsolatban. Kérdés, hogy egy efféle megoldás esetén mennyi időnek kellene eltelnie ahhoz, hogy az amerikai adminisztráció megszüntesse a NIS-szel szemben elrendelt megszorítást. Sokan tartanak az úgynevezett közvetlen vagy másodlagos szankciók hatásától is, mely a NIS-szel bármilyen kapcsolatban álló vállalatokat és a teljes bankszektort, beleértve a Szerbiai Nemzeti Bankot is érinthetné. A központi bank most arra törekszik, hogy megtartsa a pénzügyi szektor és a dinár árfolyamának egyensúlyát, a piacon ugyanis fokozott kereslet alakult ki a deviza, elsősorban persze az euró iránt. Mindenki abban reménykedik, hogy az év végére sikerülhet rendezni a NIS körül kialakult bonyodalmakat, s az új évbe már legalább e komoly gazdasági nehézség nélkül léphet át az ország. Ehhez viszont nemcsak a szerbiai jóakaratra, s adásvételre vagy nacionalizációra van szükség, hanem az amerikai fél jókedvére, újévi hangulatára is.