A Csongrádi Fúvószenekar több mint fél évszázada meghatározó szereplője a város kulturális életének. Az együttest 1965-ben alapította Galli János, aki nemcsak karmesterként, hanem pedagógusként és példaképként is maradandót alkotott. Az ő szellemisége ma is áthatja a zenekar működését: a hagyományok tisztelete és az utánpótlás-nevelés fontossága mindvégig meghatározó maradt. Galli János 1994 őszén Kováts Attilának adta át a karmesteri pálcát, aki 2021-ig vezette a zenekart. Több évtizedes, kimagasló közös munka után Kováts Attila karnagy átadta a stafétát egy fiatal, lelkes zenésznek, Pallagi Gábornak, aki három évig irányította az együttest. Erőss Ádám, Sági József és Szűcs Aladár tavaly vették át a Csongrádi Fúvószenekar irányítását.
A zenekar hosszú története során számos mérföldkő, fellépés és elismerés fémjelezte a munkát. A tagok több hazai és nemzetközi rendezvényen is képviselték Csongrádot, repertoárjukat klasszikusok, komoly- és könnyűzenei művek, magyar- és külföldi indulók, fúvószenekari átiratok, filmzenék teszik sokszínűvé. A közönség számára a fúvószene mindig ünnep, a zenekar számára pedig lehetőség, hogy örömet adjon és közösséget formáljon. A minőségi munkát számos elismerés, kitüntetés, versenyeken elért helyezés jelzi: Kiváló Együttes cím, Csongrád Város Közművelődési díja, Csongrád Megyei Közgyűlés Alkotói díja, Nemzetközi Fesztiváldíj, arany és kiemelt arany minősítés, különdíj. A fuvószenekar tagjai augusztusban Vajdaságban turnéztak, amelynek során Zentán, Adán és Óbecsén is felléptek. Szűcs Aladár karnaggyal a múlt emlékeiről, a közös zenélés élményéről beszélgettünk, illetve arról, hogy milyen célokkal, tervekkel folytatják munkájukat.
A Csongrádi Fúvószenekar egykori és jelenlegi tagjai hogyan emlékeznek vissza a zenekar alapítására és Galli János munkásságára?
– A zenekar alapítására együttesünk tagjai büszkén emlékeznek vissza, Galli János alapító neve a mai napig része a zenéről szóló beszélgetéseinknek. Alapítónk nevét hatalmas tisztelet övezi, mivel városunkban ő teremtette meg azt a hátteret, amelynek köszönhetően a zenekar a mai napig működik. Idősebb tagjainknak még volt szerencséjük az ő vezénylete alatt muzsikálni, mely meghatározó élmény volt számukra. A zenekar vezetősége igyekszik minden évben megemlékezni Galli Jánosról azzal, hogy koncertjeinken felcsendülnek az általa szerzett vagy hangszerelt darabok.
Melyek voltak a fúvószenekar történetének legfontosabb mérföldkövei az elmúlt évtizedekben?
– Nehéz konkrét mérföldköveket említeni, mivel minden évben vannak olyan fellépések, amelyek annak számítanak. Egy fúvószenekar életében az adott év repertoárjának betanulása már mérföldkőnek számít. De ha említenem kéne nagyobb, emlékezetes eseményeket, akkor ide sorolnám a belgiumi Fúvószenekari Versenyt, a békéscsabai ZENIT Fesztivált vagy a balatonfüredi Fúvószenekari Versenyt. Ezeken a rendezvényeken zenekarunk szép eredményeket ért el.
Fellépés Zentán, Szűcs Aladár karnagy vezetésével
Mit jelent a tagoknak, hogy a zenekar immár hatvan éve meghatározó szereplője Csongrád kulturális életének?
– Büszkeséget. Hatalmas megtiszteltetést jelent számukra az, hogy a város életének főbb rendezvényein szórakoztathatják a közönséget, továbbá az is, ha más településen képviselhetik Csongrád városát.
Hogyan zajlik egy-egy próba, milyen a közösségi élet a zenekarban?
– Minden héten pénteken próbálunk. A próbát megelőző napokban a karmesterek egyeztetnek, ki milyen darabbal szeretne foglalkozni, és eszerint osztjuk fel a körülbelül két és fél órát. A próbák sokszor fárasztóak, ám így is jó hangulatban telnek el. A próbák végeztével sokszor együtt maradunk még baráti beszélgetésre, valamint igyekszünk a születésnapokat is együtt megünnepelni. A nagyobb volumenű koncertek után mindig van egy közös vacsora, amely során igen jó hangulat szokott kerekedni. A Csongrádi Fúvószenekar mindig is erős volt a közösségi életben. Nemcsak a próbák során, hanem a hét többi napján is aktívan tartjuk egymással a kapcsolatot.
Milyen szempontok alapján áll össze a repertoár? Mely műveket játsszák a zenekar tagjai a legszívesebben?
– A legfontosabb szempont az, hogy olyan darabokat válasszunk, amelyek megfelelnek a zenekar szintjének, mégis van bennük fejlődési lehetőség. Mindemellett egy repertoár felépítésében fontos szerepet játszik az is, hogy a hallgatók számára minél több műfajba betekintést nyújtsunk. A fúvószenekarok sajátossága az, hogy minden nagyobb koncertre egy teljesen új repertoárral készülnek. Hogy mit játszik a legszívesebben a zenekar? Nem tudom, mivel ezt egyénje válogatja. Mindenki mást és másért szeret.
Van-e olyan fellépés vagy elismerés, amelyre különösen büszkék a zenekar tagjai?
– A fúvószenekari versenyeken való fellépések ilyenek, mivel ez egy igen nehéz próbafolyamat méltó megkoronázása. Személy szerint én minden fellépésen nagyon büszke vagyok a zenekarra, mivel közösen teremtünk értéket, és szórakoztatjuk közönségünket.
A Csongrádi Fúvószenekar fellépése az óbecsei Szent István-napi rendezvényen
Milyen élmény volt 2022-ben szerepelni a Duna Televízió Partitúra című műsorában?
– A műsorban való megjelenési lehetőség hatalmas megtiszteltetés volt zenekarunk számára, mivel városunkat képviselhettük, valamint alapítónk egyik szerzeményét, a Viola indulót játszhattuk el. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mivel az idén a Kossuth Rádió Országjáró műsorában is bemutathattuk zenekarunk munkásságát.
Hogyan élték meg a tagok a vezetőváltásokat, és milyen új lendületet hoztak a jelenlegi karnagyok a zenekar életébe?
– Remélem, sok pozitív élménnyel gazdagodtak az elmúlt időszakban. A személyes tapasztalatom az, hogy a zenekar tagjai egy emberként álltak az új zenekarvezetők mögé, és türelemmel, alázattal kísérnek minket a fejlődés útján. Az új lendületet a régi tagok adták meg, akik hosszú évek kihagyása után ismét velünk muzsikálnak, így zenekarunk ismét egy olyan próbalétszámmal dolgozhat, amely eredményesnek bizonyul. A karnagyok igyekeznek fiatalos lendületet vinni a közösségi életbe, melyben a tagok is partnerek. Mindemellett nagyon fontosnak tartjuk a hagyománytiszteletet is.
Nyáresti koncert Csongrádon
Miként sikerül megtalálni az egyensúlyt a zenélés és a hétköznapi kötelezettségek között?
– Ez egy nagyon érdekes kérdés, mivel az együttes tagjainak maga a zenélés is a hétköznapi kötelezettségek közé tartozik. Emiatt alapvetően úgy építjük fel a programtervüket, hogy abban a zenekar is kiemelt helyen szerepel. Természetesen ha valaki nem tud egy felkészülési folyamaton részt venni, az egyeztet a zenekar vezetőivel, és megoldjuk a felmerült problémát. Zenekari próbára nemcsak kötelezettségből jár az ember, hanem kikapcsolódni, a barátaival találkozni.
Kováts Attila karmester 1994 és 2021 között vezette a zenekart
A Csongrádi Fúvószenekarnak milyen tervei és céljai vannak a jövőre nézve, hogyan szeretnétek tovább építeni a zenekar hírnevét?
– Elsősorban az a legnagyobb feladatunk, hogy megtanuljunk a lehető leghatékonyabban dolgozni ebben az új felállásban. Ezután természetesen a terveink között szerepel, hogy külföldre is eljussunk, városunkat képviselve. Mindenképpen folytatni szeretnénk a kapcsolattartást vajdasági testvérvárosunkkal, Óbecsével, mivel ide szinte már hazajár a Csongrádi Fúvószenekar.
Nyitókép: A Csongrádi Fúvószenekar tagjai Zentán. (Képek: csongradfuvos.hu)
