Hagyományainkat éltetik

A közép-bánáti Torda határában az állattenyésztés miatt mindig is alapvető és népszerű haszonnövénynek számított a kukorica. Mára azonban a jószágtenyésztők száma Tordán is igencsak megcsappant, a legtöbben már csupán saját szükségleteik fedezése céljából foglalkoznak szarvasmarha- vagy sertéstenyésztéssel. Ebből kifolyólag a szántóföldi növénytermesztés ma már csak a megélhetést szolgálja Tordán, ahol a lakosság több mint 70 százaléka foglalkozik valamilyen szinten mezőgazdasággal. Az előző évek aszályos időszakai azonban megtették a hatásukat. Korábban a településhez tartozó 4500 hektárnyi szántóföldi terület 2/3-át vetették be kukoricával, mára azonban ez a szám megfeleződött.

Az időjárási körülmények ebben az évben sem kedveztek a tengerinek, júniusban nem esett az eső, júliusban pedig mindössze 40 liternyi csapadék hullott le négyzetméterenként. Az átlaghőmérséklet 24 fok volt, mindez pedig gyenge szemtelítődést okozott.

A termés mennyisége és minősége azonban nem befolyásolja a helyiek egyik legközkedveltebb rendezvényének, a Kukoricafesztiválnak a megszervezését, amelynek elsődleges célja hagyományaink megőrzése, valamint átadása a fiatalabb nemzedék számára.

MINDIG LESZ ELÉG KUKORICA
Kiss Kornélia, tordai falugazdász egy tavaszi beszélgetésünk során arról tájékoztatott, hogy ahhoz képest, hogy korábban a kukorica mennyire népszerű növénykultúrának számított a helybeliek körében, ősszel a termelők a megszokottnál sokkal több gabonát vetettek, tavasszal pedig a szokásosnál több napraforgót vettettek, mivel az jobban tűri a szárazságot. A falugazdász ezt a következtetést az akkortájt nála bejelentett vetésforgók alapján vonta le. Kiss Kornélia most arról számolt be, hogy az idei kukorica fejlődése rendkívül megsínylette a szárazságot. 

‒ A terméshozamot befolyásolja az elvetett mag minősége, valamint az is, hogy azt korábban vagy később vetették el. A tengeri betakarítása az elmúlt hetekben kezdődött meg, és a termelők visszajelzései alapján elmondhatom, hogy a legjobb hozamok holdanként 10 és 15 mázsa között ingadoznak, de az átlagtermés igencsak 10 mázsa alatt mozog. A legtöbben azonban még ennyit sem takarítanak be, sőt előfordul, hogy semennyit sem. A kukorica nehezen tűri a szárazságot, ha viszont lassan nem változik valami az időjárásban, akkor a földművesek vagy felhagynak a kukoricatermesztéssel, és helyette átállnak a repcére vagy a cirokra, mivel ez a két kultúra jól tűri a csapadékhiányt, vagy átállnak az öntözéses földművelésre, amely talán garantálhatja a jobb hozamokat, viszont ezzel együtt a föld tápanyagigénye is változik, ami külön odafigyelést igényel majd – összegezte Kiss Kornélia.

Mire felmerült volna bennem az a kérdés, hogy ha a tordai határból eltűnik a kukorica, akkor mi lesz a település hagyományápoló rendezvényével, a Kukoricafesztivállal, Dobai János, a tordai helyi közösség tanácsának elnöke megnyugtatott, hogy annyi kukorica mindig lesz a határban, hogy bemutassák, hogyan is nézett ki egykor a kézi kukoricatörés, a rendezvény többi tartalma pedig nem függ sem a növény termésének minőségétől, sem a mennyiségétől.

‒ A nagybecskereki sörgyár is becsukott, a Sörnapokat ennek ellenére megtartják, de hogy egy közelebbi példával is éljek, a bégaszentgyörgyi Csirkefesztivál sorsát sem pecsételte meg a csirkefeldolgozó üzem bezárása. Ha a megfelelő emberek állnak be egy-egy rendezvény mögé, akkor nincs mitől félni – hangsúlyozta a tanácselnök.

A HAGYOMÁNYOK MEGŐRZÉSE
Dobai János elmondta, hogy 17 évvel ezelőtt az Orgonavirág Hagyományápoló Csoport akkori vezetőségében vetődött fel az az ötlet, hogy a településnek szüksége lenne még egy olyan eseményre vagy rendezvényre, amely összehozza a helybelieket. Mivel a tordaiak tavasszal ünneplik a falunapot és a templombúcsút, télen pedig a Tordai Művelődési Napok szolgáltatnak kikapcsolódási lehetőséget több héten át számukra, a nyár végét és az ősz elejét üresnek érezték. A tanácselnök szavai szerint tisztában voltak azzal, hogy a nyári időszakban több helyszínen is tartanak aratóversenyt, ezért valami másban kezdtek gondolkodni, és akkor támadt az az ötletünk, hogy ősszel szervezhetnének kézi kukoricatörő versenyt, egyéb izgalmas tartalmakkal is feltöltve azt.

‒ Torda mindig is nagy kukoricatermesztő pontnak számított a közép-bánáti régióban, így ez az ötlet logikusnak tűnt. Akkoriban ilyen versenyt sehol sem tartottak Vajdaságban, így ez egy egyedülálló, hagyományápoló megmozdulásként indult el. A rendezvény célja a hagyományaink megőrzése, valamint átadása a fiatalabb nemzedék számára. Ma már egészen másképp szedik a kukoricát: kombájnokkal gyorsan befejezik azt, és egyre kevesebben tudják, hogy hogyan is kell kézzel törni a kukoricát, levágni a szárat, majd azt kúpokba rakni, lefosztani a termést, és azt a góréba rakni. Nekünk az volt a célunk, hogy megőrizzük ezeket a szokásokat – nyomatékosította Dobai János.

CSALÁDI NAP IS EGYBEN
A tanácselnök szavai szerint a többi tartalom az évek múlásával jött, és csak azokat hagyták meg, amelyek tényleg érdekelték és vonzották az embereket.

‒ Ez egy olyan fesztivál, amely családi nap is egyben, mivel falunapkor és templombúcsúkor a tordaiak elfoglaltak: az érkező vendégeket otthonaikban fogadják, az előkészületek pedig már napokkal korábban megkezdődnek. A Kukoricafesztivál idején a helybelieknek nincs semmilyen elfoglaltsága, hiszen erre a hétvégére már a legtöbb gazdaságban betakarítják a tengerit. Mi ezen a napon kikapcsolódást, szórakozást, gyermekprogramokat kínálunk mindenki számára. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a programok minden korosztály érdeklődésének és ízlésének megfeleljenek. Később erre az alapötletre építettük fel a különböző társprogramokat: a hagyományos ízek főzőversenyét, amelyen – a falunapi csirkepaprikás-főző versennyel ellentétben – minden csapat azt főz vagy süt, amit szeretne, valamint a pálinkaversenyt. Mivel Tordára a gazdag kulturális élet jellemző, úgy gondoltuk, hogy legyen művelődési műsor is a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület jóvoltából, ugyanakkor nem feledkezünk meg a gyermekekről és a fiatalságról sem, akiknek már évek óta szervezünk ügyességi játékokat és kézműves-foglalkozásokat. Idén ebbe bekapcsolódik az Ifjúsági Klub is. A csapatok főzéséhez biztosítjuk a zenei aláfestést is, ezúttal Guth Emília, valamint Palatinus Ervin és társai szórakoztatják a főzőcsapatokat és a rendezvényre kilátogatókat. A tavalyi pozitív visszajelzéseket követően úgy döntöttünk, hogy az esti órákban Jakab Cintia énekesnő és Kiss Tivadar, a Magyar Állami Operaház magánénekese kap fellépési lehetőséget. Este pedig egy káprázatos tűzbemutatóval érkezik a zentai Szent Longinus Középkori Hagyományápoló Egyesület. A fesztivál azonban nemcsak a szombati napról szól, pénteken este a Juhász zenekar a tájházban bemutatta a Vándorlás Vajdaságban című könyvét, valamint diszkóest várta az érdeklődőket, vasárnap horgászversenyt szervezünk, végezetül pedig délután bajnoki mérkőzés lesz a futballpályán, a tordai Olympia megmérkőzik a magyarittabéi Bega csapatával – ismertette a programot Dobai János.

A tordai Szalma Valéria számára a Kukoricafesztivál egyet jelent egy kiváló hangulatú hétvégi családi rendezvénnyel.

‒ Ez egy olyan esemény, amely összehozza a helybelieket, kimozdít bennünket a hétköznapok zűrzavarából vagy éppen egyhangúságából. Nemcsak a helybeliekkel szórakozunk, mindig összefuthatunk egy-egy elszármazott ismerőssel is, akikkel jó találkozni, beszélgetni és eltölteni néhány órát egymás társaságában. A szervezők a programokat nagy odafigyeléssel állították össze, és biztos vagyok abban, hogy a másfél éves unokámtól kezdve minden korosztály jól érzi majd magát, köztük én is – fejtette ki Szalma Valéria.

A FIATALOK IS BEKAPCSOLÓDNAK
A tordai tanácselnök beszélt arról is, hogy a településen még most is erős az összefogás, a civil szervezetek mindent megtesznek azért, hogy segítsék egymás munkáját. Szavai szerint a rendezvény fő szervezője ugyan az Orgonavirág Hagyományápoló Egyesület, a szervezéssel járó feladatokból, a munkaakciókból, a vendégek fogadásával és eligazításával járó teendőkből azonban mindenki kiveszi a részét.

‒ Fontosnak tartom, hogy a mi kis közösségünk mindenkinek bebizonyítsa, ahol összetartás van, ott az eredmények is megmutatkoznak. Mi hagyományőrző és -tisztelő közösség vagyunk, ezért fontosnak tartjuk, hogy a fiatalok is megértsék és megtanulják a kézi kukoricatörés hagyományait. Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy a fiataljaink, akik egy-két éve már részt vesznek a főzőversenyen, idén a kukoricatörésben is kipróbálják magukat. Remélem, hogy a segítségükkel ki tudunk majd nevelni egy olyan utánpótlást, amelynek tagjai máskor is részt vesznek ebben a versenyszámban, és később, ha átveszik a stafétát, ugyanolyan lelkesen dolgoznak majd a hagyományaink megőrzéséért, ahogyan azt tőlünk látták – zárta gondolatait Dobai János.

MUNKA UTÁN JÓLESIK AZ EVÉS
A hagyományos ízek főzőversenyét a szervezők arra építették, hogy munka után az ember megéhezik. Farkas Évától, az Orgonavirág Hagyományápoló Csoport elnökétől megtudtuk, hogy a Kukoricafesztiválnak ez az egyik legtömegesebb része, és minden csapat olyan ételt főz, amely az otthoni konyhában is hagyományosnak vagy kedvencnek tekinthető. Készült már itt ilyenkor marha-, birka-, disznópörkölt, tarhonya, paprikás, és rántott leves is, sőt malacot és bárányt is szoktak forgatni. Az elnöknő elmondta, hogy a tordaiak leginkább a verseny napján jelentkeznek be, de idén is legalább 40 csapat részvételére számítanak, a kézi kukoricatörő versenyre pedig legalább 10 csapat érkezik. 

– Búcsúkor, illetve falunapkor mindenki vendéglátónak számít, így ilyenkor a helyiek nem nagyon vesznek részt a csirkepaprikás-főző versenyen, de amikor a Kukoricafesztivált tartjuk, akkor mindenki jön és főz. Ez óriási öröm számunkra, akárcsak az, hogy ilyenkor rengeteg finomabbnál finomabb étel készül. Az emberek nagyon szeretik ezt a rendezvényt – magyarázta Farkas Éva.

Az idei Kukoricafesztivál támogatói Magyarország Miniszterelnökségének Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Magyar Nemzeti Tanács, a Tartományi Mezőgazdasági, Víz- és Erdőgazdálkodási Titkárság, a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi–Nemzeti Közösségi Titkárság, a Tartományi Művelődési, Tömegtájékoztatási és Vallási Közösségi Titkárság, Bégaszentgyörgy Önkormányzata és Bégaszentgyörgy Idegenforgalmi Szervezete.