A kötelezőkön túl

Az olvasás élménye minden nemzedék számára mást jelent. A nagyszüleink idejében még nemigen volt más lehetőségük a gyerekeknek és a fiataloknak arra, hogy különböző történeteken keresztül fedezzék fel a világot, mint a könyvek. A mai 10–16 évesek azonban már nemcsak a könyvespolcról válogathatnak, hiszen százával várják őket az ingyenes digitális tartalmak is. De nemcsak ezért van nehéz helyzetben ez a korosztály, ami az olvasást illeti, hanem azért is, mert a mesékből, a gyermekirodalomból már kinőttek, a felnőtteknek szóló irodalmi alkotásokhoz pedig még túl fiatalok.

A kamaszkorra jellemző az identitásválság, a fiatalok legfontosabb feladata ebben az időszakban az, hogy megtalálják önmagukat, és felépítsék az értékrendjüket. Ehhez pedig sokszor nem elég a család, az iskola és a barátok, hanem szükség van arra is, hogy egy kicsit kitekinthessenek az általuk jól ismert világból. Ehhez csodálatos kapaszkodót nyújthatnak a könyvek.

Berényi Emőke magyartanár, irodalomterapeuta szerint, bár a társadalom évtizedek óta kesereg, hogy nem olvasnak a fiatalok, valójában nem ilyen fekete-fehér a helyzet.

– Meglepődve hallottam a nyáron az újvidéki Apáczai Nyári Akadémián dr. Harmath Artemisztől, a Petőfi Irodalmi Ügynökség Ifjúsági és Gyermekirodalmi Centrumának a vezetőjétől, hogy az elmúlt időszakban négyszeresére nőtt a gyermek- és ifjúsági könyvek eladottsága. Ez egy nagyon pozitív tendencia, és úgy tűnik, bármennyire is kongatjuk a vészharangot már évtizedek óta, a gyermekek még mindig olvasnak, vagy legalábbis vannak olyan felnőttek a közelükben, akik fontosnak tartják, hogy olvassanak – hangsúlyozta az irodalomterapeuta.

Az már más kérdés, hogy többnyire nem az Egri csillagok vagy a Petőfi összes költeményei kerül le a kamaszok polcáról, a szakember szerint azonban ezt nem is kell erőltetni. Mint mondja, ha felnőttként van is elképzelésünk arról, hogy mit kellene, mit lenne érdemes olvasnia a gyermekünknek, engedjük meg, hogy bármit elolvasson, ami megtetszik neki.

– Vannak nagyon népszerű könyvsorozatok, amik által irodalomszeretővé lehet tenni a gyermekeket, gondolok itt például a Ropi- vagy a Zizi-sorozatra, amik 9–10 éves kortól képesek arra, hogy a maguk vicces, képekkel ellátott, kicsit képregényesített módján rávegyék a gyermekeket arra, hogy azonosuljanak a szereplőkkel, rokonságot találjanak, olyan megküzdési mintákat lássanak a hősöknél, amikkel ők maguk a való életben még nem találkoztak. Ezek a könyvek iskolai szituációkat és családi élethelyzeteket mutatnak be, a problémamegoldás tekintetében is okulhatnak belőlük a gyermekek. A kicsivel idősebb gyermekek esetében pedig azt látom, hogy egyre népszerűbbek köreikben a sci-fi és a fantasy történetek. Ezt a két műfajt régebben lenéztek, merthogy nem szépirodalmi alkotások, hanem a popkultúra termékei. De ne legyünk finnyásak. Nagyon jó, ha a gyermek egyáltalán olvas valamit, és majdnem teljesen mindegy, hogy mit, mert idővel úgyis rá fog találni arra a műfajra, ami őt különösen érdekli. Ráadásul manapság a fantasy meg a sci-fi műfajában is vannak nagyon jó minőségű művek – fogalmazott Berényi Emőke, aki szerint azért is válhatott különösen népszerűvé éppen ez a két műfaj, mert a tudományos-fantasztikus irodalom sokszor disztopikus jövőképet mutat meg nekünk, manapság pedig a klímaválság és a háborúk időszakában a gyermekek fantáziavilágokba menekülnek az őket körülvevő valóságtól. A könyv tehát ebben az értelemben menekülési útvonal is lehet, a szülőknek pedig azt javasolja, hogy hagyják a gyermeknek, hogy legalább a könyvek világába húzódva egy kicsit pihenjen, szórakozzon, könnyedebben tudja venni a világot, és különféle alternatív világokat ismerjen meg. Ugyanis az olvasás nem csak (és talán nem is elsősorban) azért fontos, hogy művelődjünk.

– Az irodalomban a gyermekek példákat találhatnak arra, hogy hogyan lehet másképp élni, mint ahogyan a körülötte lévő felnőttek élnek. A kamaszkor egyébként is arról szól, hogy le kell válnom a saját családomról, és saját mintát kell kialakítanom magamnak, ezeket a mintákat pedig a könyvekben is lehet keresni. Mintákat kereshetnek egyfelől arra, hogy hogyan lehet másképp élni, másrészt pedig arra is, hogy hogyan lehet a problémákat megoldani, milyen elfogadott módjai vannak a megküzdésnek. Nem mindenki jön olyan közegből, ahol jó példákat lát ezzel kapcsolatban maga körül, és érdemes ezért különféle hősökkel azonosulva új megküzdési módokat keresni. Erre is jó lehet egy könyv. Ezért is ütközöm meg mindig azon, ha egy tanár a szókincs, a helyesírás és a nyelvhelyesség fejlesztésére redukálja le a könyvek hatását, hiszen az irodalom ennél jóval több. Az irodalom élni segít. Segít átélni a dolgokat, empátiára tanít, segít belehelyezkedni a másik ember nézőpontjába még akkor is, ha ez nem kényelmes számunkra, hiszen a belső monológok megismerése által rájövünk, hogy mindenkinek vannak olyan motivációi a számunkra meghökkentő cselekedeteire, amik mégis értelmessé teszik azokat. Másrészt pedig a könyv menekülési útvonal lehet: ha menekülni szeretnénk a számunkra káros közegekből, akkor a könyvek ebben is segítenek – magyarázta az irodalomterapeuta.

HARRY POTTERTŐL A VAJDASÁGI MAGYAR IRODALOMIG
Berényi Emőkét arról is kérdeztük, mit adjon a kamasz gyermeke kezébe a szülő, ha azt szeretné, hogy olvasson, megszeresse az irodalmat, vagy éppen szórakozzon, belemerüljön egy történetbe, együtt éljen a szereplőkkel. Mint mondta, bárkinek jó szívvel ajánlja azokat a Facebook- csoportokat, mint amilyen például a Neveljünk olvasókat vagy az Égigérő, ahol akár korosztályok szerinti bontásban is tájékozódhatunk arról, hogy mit érdemes olvasni.

– Kamaszoknak elsőre leginkább kortárs műveket ajánlanék, mégpedig a nyelvi megközelíthetőség miatt, hiszen Jókai nyelvileg nagyon avítt és éppen ezért nehezen befogadható számukra. A kortárs műveket ellenben egyértelműen értik. A 14 éven felülieknek ajánlom például a Hangulatjelentés című novellagyűjteményt, ami Grancsa Gergely szerkesztésében jelent meg, és azzal foglalkozik, hogy milyen a 21. század eleji Közép-Európában kamasznak és fiatal felnőttnek lenni. A Pagony Kiadónak és a Tilos az Á-nak is sok jó könyve van, ami erre a korosztályra fókuszál, például a Tízig aludni novellagyűjtemény, a Szívlapát verseskötet, a Nem kötelező sorozat, a Szevasz című antológia. Ezekben a kötetekben közös, hogy több szerző műveit adják közre, ami azért jó, mert ha valamelyik szerző világa megtetszik a gyermeknek, akkor onnan lehet továbblépni, elolvashatja az ő saját műveit. Nagyon népszerűek ennél a korosztálynál Kalapos Éva Veronika regényei is. Elena Ferrante Brilliáns barátnőm-sorozata szerintem már egy kamaszlánynak is befogadható, Fredrik Backman könyvei pedig fiúknak és lányoknak is könnyen befogadható tanulságokkal szolgálnak. Vannak olyan könyvek is, amik a mentális egészség témáját állítják a középpontba, például Julie Orringer Lélegzőgyakorlat fuldoklóknak című munkája, Julie Anne Peters Amikor ezt olvasod, én már nem leszek című könyve vagy Zelei Bori Kevert című novelláskötete. Ami a klasszikusokat illeti, ennek a korosztálynak érdekes lehet a Gyűrűk Ura, a Harry Potter, az Ábel a rengetegben, a Legyek Ura, a Gergő és az Álomfogók vagy akár a Zabhegyező, ami még mindig tud jókat mondani – sorolta Berényi Emőke.

Hogy mit olvasnak valójában a fiatalok, arról a zentai Városi Könyvtár munkatársát, Tripolszky Katát kérdeztük, aki elmondta, hogy a fiatalabb gyermekek még gyakrabban járnak könyvtárba, míg ez a korosztály sokszor csak a kötelező házi olvasmányokat kölcsönzi ki. Persze olvasó fiatalok még mindig vannak.

– A Harry Potter-sorozat évek óta népszerű nemcsak a fiatalok, hanem a felnőttek körében is, egy-egy részéből több példányunk is van, így az olvasóknak nem kell egymásra várniuk az olvasással. Nagy népszerűségnek örvendenek azok a könyvek, amik különböző történelmi korokba repítik el az olvasókat, ebből az egyik legkedveltebb Fabian Lenk gyermekkönyvíró krimisorozata, az Idődetektívek. Kedvelt sorozatok még a Narnia krónikái, a Tarzan, Rick Riordantól Az Olimposz hősei, Francesca Simon Rosszcsont Petije, Rachel Renée Russelltől az Egy Zizi naplója, Jeff Kinney-től az Egy ropi naplója, valamint Thomas Brezina Fiúk kizárva könyvei, de Brezina minden könyvét nagyon szeretik a gyermekolvasók. Sokat kölcsönözik ki még Jo Nesbo gyermekkönyveit, valamint David Walliams két könyvét, a Gengszter Nagyit és a Patkányburgert – fejtette ki a könyvtáros, hozzátéve, hogy a magyar ifjúsági szerzők könyvei is nagyon népszerűek, sokat kölcsönözik ki Leiner Laura A Szent Johanna Gimi című sorozatát, és az írónő más könyvei is népszerűek. Szintén szeretik Maros Edittől a Hűvösvölgyi suli sorozatot, és sokat vannak az olvasóknál Böszörményi Gyula, Berg Judit és Lackfi János könyvei is.

Mindebből talán leszűrhető, hogy a mai fiatalok ritkán találkoznak vajdasági magyar szerzők műveivel. Kivételt szinte csak a kötelezők képeznek, mint például Gion Nándor kárókatonái. Mirnics Zsuzsa kifejezetten kamasz lányokhoz szóló regényeihez legfeljebb egy-egy felkészültebb szülő, pedagógus vagy könyvtáros segítségével juthat hozzá az olvasni vágyó fiatal.

Berényi Emőke szerint eleve kevés vajdasági kiadónk van, és ők is állandó kézirathiánnyal küzdenek:

– Kevés olyan írónk van, akik nem a felnőtteknek írnak, talán Csík Mónikát tudnám teljes mértékben gyerekirodalmi szerzőnek nevezni annak ellenére, hogy vannak felnőtteknek szóló könyvei is, de ő inkább a 10 év alattiak számára alkot. Amit kamaszoknak tudok ajánlani, az például Fehér Miklóstól a Fekete normalitás, ami egy identitáskrízisben lévő, esetleg depresszióval küzdő kamasz számára érdekes lehet. Egy kicsit régebbre visszatekintve pedig Tékiss Tamás két regényét említhetem. A Tükörtestvér máig nagyon jól használható akár iskolai közegben is, az én 15 éves diákjaim például nagyon élvezték, amikor részleteket olvastunk belőle. A másik pedig a Samu sejti, amiben bár vannak egy kicsit történelmi perspektíva felé mutató részletek is, mégis azt gondolom, hogy egy tizenéves számára ezek is gond nélkül befogadhatóak – szögezte le Berényi Emőke.

Figyelemre méltó jelenség, hogy bár egyre-másra jelennek meg kötetek különböző célcsoportok számára vajdasági magyar szerzőktől, mégis alig találni ezek között olyat, ami kifejezetten a kamaszokat szólítja meg. Ennek lehetséges okairól Antalovics Pétert, a Forum Könyvkiadó Intézet igazgatóját kérdeztük. Szerinte fontos oka ennek a szerzők és olvasók közötti generációs szakadék.

– Nagyon gyorsan változik a világ. Akik ma ebbe a kérdéses korosztályba tartoznak, azoknak teljesen más a szociális élete a kütyükkel, a közösségi médiával, mint akár a fiatalabb íróké. Tehát ha van egy jó szerző, akár csak 30–40 év körüli, és képes lenne írni egy jó ifjúsági könyvet ennek a korosztálynak, akkor őt máris egy hatalmas szakadék választja el a célközönségétől. Alig látunk rá, hogy milyen ezeknek a gyermekeknek a hétköznapi világa. Aki meg rálát, aki ebben benne van, az nem lehet szerző, mert ő maga is ebbe a korosztályba tartozik. Talán ennek az ellentétnek a következménye az, hogy kevés könyv célozza meg ezt a generációt – magyarázta Antalovics Péter, hozzátéve, hogy sok szerző egyben szülő is, így mesekönyvekből, kisgyerekeknek szóló kötetekből nincs hiány, hiszen a szülő még sok időt tölt a kisgyerekeivel, jól ismeri a világukat, megírja számukra a könyveit. De egy kiskamasz már jóval kevésbé igényli maga körül a szülőt, több időt tölt közösségben, online, a barátaival, a szülő pedig ennek következtében kevésbé mozog otthonosan a korosztályt érintő kérdésekben, így szerzőként is nehezebb dolga van. Mint mondta, a Forum prioritásként kezeli a gyermek- és ifjúsági könyvek kérdését, szívesen fogadják a kéziratokat.

– 2022-ben jelent meg Szemerédi Fanny ifjúsági kisregénye, az Otthontalanok, bár talán ennél a korosztálynál egy picit idősebbeknek szól. Szóba kerül benne a fejlődés, a társaság, a csoportdinamika, a közösség működése ebben a korosztályban, reflexál a digitális világra is. Nemsokára meg fog jelenni Imre Hilda mesekönyve, ami leginkább a tízegynéhány éves korosztályt szólítja meg. Nagyon szép történet a szabadságról, a barátságról, tehát általános emberi értékekről. Ha kicsit régebbre tekintünk vissza, Tékiss Tamást érdemes megemlíteni, illetve Gion Nándort és Mirnics Zsuzsát. Mi minden ifjúsági- és gyerekkönyvnek nagyon örülünk, és azon dolgozunk, hogy rendszeresen jelentessünk meg gyerekkönyveket – fogalmazott a Forum Könyvkiadó Intézet igazgatója.