2024. április 23., kedd
KUCORAI MAGYAROK KÖZÖTT (2.)

Mindenszentek tiszteletére

Mozzanatok a római katolikus templom történetéből

A Verbász községhez tartozó kucora lakosainak többsége ruszin nemzetiségű és görögkatolikus vallású. Lélekszámban a görögkeleti szerbek következnek, és bizonyos számú római katolikus magyar és horvát is él a településen. A kisszámú magyar közösség azonban nagyon összetart, és templomukat szívügyüknek tartják.

Az 1857-es népszámlálás szerint Kucorának akkor 4165 lakosa volt: 2469 ruszin (59,27%), 1024 német (24,58 %), 578 magyar (13,87%) és 74 egyéb (1,74%). 1900-ban 528 magyarról szólnak a  feljegyzések, és 531 katolikus hívőt tartottak nyilván.

Az önálló kucorai plébánia (egyházilag addig Ókérhez tartozott) 1815-ben alakult meg, és még ebben az évben felépült az első templom is, torony nélkül, kicsi volt és vert falú. A mai templomot 45 évvel később emelték, ez már szilárd anyagból épült. A templom hossza 24,5 méter, szélessége 7,8 méter, belmagassága 10 méter. Kilenc évvel később került rá a 29 méter magas torony. Ide először egy 430 kg súlyú harang került, amit Klobusiczky Péter Kalocsa-bácsi érsek ajándékozott a templomnak. Később még három  harangot szereltek fel, de ezeket az első világháború idején elvitték. A templomban jelenleg négy (villamosított) harang van, melyek hangjai: g'(+) h' d'' e'': Az első harang a Mindenszentek (610 kg, 1986-ban öntötték), a második a Szentháromság  dicsőségére (368 kg, 1924), a harmadik harangot  Szent József tiszteletére szentelték fel (172 kg, 1831), a negyediket pedig a Feltámadt Krisztus tiszteletére (125 kg, 1923).

Anto Nedić, a pasztorális tanács elnöke elmondta, a templomot több alkalommal is felújították, a beruházások csak egy ideig oldották meg a problémát, hiszen a többször is elvégzett szigetelési munkálatok miatt a falak egészen 2013-ig vizesek voltak, a nevesség az ablakok fölé kúszott és érezhető volt a templomban is.

Szavai szerint a nedves falak szigetelésére először 2005-ben került sor, ám a munkálatok nem sikerültek. 2013-tól, miután stabilizálódott a helyi egyházközösség termőföldjeinek bérleti díja, hozzáláttak a templom falainak teljes szigeteléséhez, melyet a szabadkai egyházmegye mellett az ókéri (Zmajevo) plébánia is támogatott. Először a templom belseje került tatarozásra, majd a külső falak. A munkálatokból a helyi hívek alaposan kivették a részüket. Az 1946-os agrárreform előtt a plébániának 71 kataszteri hold földje volt, a templom és a plébániaépület karbantartása mellett ebből biztosították a plébános, a kántor, a harangozó és a temetőcsősz megélhetését. Az agrárreformmal a kucorai egyházközségtől 54 hold földet vettek el, ezért az eltulajdonított földért az állam nem fizetett sem kártérítést sem bérletet egészen 2015-ig.

− Az év június-4-én kapott végzés alapján a Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség a plébániának 29,37 hektár földet adott vissza, innentől pedig könnyebb végezni a különböző beruházásokat – mutatott rá a pasztorális tanács elnöke.

A kucorai hívek különösen tisztelik: Szent Antal-szobor (A szerző felvétele)

A kucorai hívek különösen tisztelik: Szent Antal-szobor (A szerző felvétele)

Tőle tudom meg azt is, hogy a templom mellett állt az ún. magyar iskola és itt volt a kántor lakása is. A templommal szemben álló egykori plébániát 1870-ben építették, és közel 100 évig ez volt a kucorai plébánosok és a plébániai kormányzók lakhelye. Az épület többször is felújításra szorult, mert a nedvesség itt is tönkretette a falakat. Közvetlen mellette a ’70-es években felépült a falu új iskolája, de már az építkezés folyamán kiderült, hogy kicsi a telek, és hogy szükség van arra a területre, ahol a plébánia épülete áll. Így a plébániaépületet 1979-ben elcserélték az időközben államosított kántorlakásért. Ennek helyére épült 1981-ben a mai plébánia épülete, első lakója Aleksandar Lukić plébános volt, aki 1993-ig teljesített szolgálatot Kucorán. 1993-tól Juhász György plébánost nevezték ki a kucorai plébánia kormányzójává, viszont ő Kúlán lakott, így a plébánia épülete 2006-ig lakatlan maradt. Abban az évben György János került a településre, aki betegsége miatt 2009-ben nyugalomba vonult, és Szabadkára, az idős és beteg papok számára fenntartott otthonba került. A kucorai híveket 2010-től Brasnyó Ignác látta el Verbászról, 2011-től pedig Szabadi Károly, ugyancsak verbászi plébános. A korszerű plébánia épülete immár 15 éve sajnos üresen áll, s a jelenlegi helyzetet ismerve a közeljövőben ez így is marad.

Szabadi Károly atya elmondta, minden vasárnap és ünnepen rendszeresen kijár Kucorára misézni. A hívek száma az évközi vasárnapokon 30–50 fő, az egyházi ünnepekre azonban megtelik a templom. A 11 órakor kezdődő szentmise magyar és horvát nyelven folyik, az énekek pedig magyarul hangzanak el. Szavai szerint főleg az idősek járnak templomba, a fiatalok többsége elköltözött, a magyarok száma pedig csökkent.

− Amikor a főbejáraton bejövünk, bal oldalról a mellékoltár áll, amit úgy terveztek, hogy Szentsírként is szolgál, mert az oltár szarkofágjában található a halott Jézus szobra. Karácsonyi időkben a betlehemi istállót helyezik rá. A hajóba lépve jobb oldalról áll a Kisjézust tartó Szent József-szobor, balról pedig Szent Antal szobra. Ezt azért fontos elmondani, mert Kucorán nagyon tisztelik Szent Antalt. Ünnepe június 13-án van, ezen a napon délután tartjuk a szentmisét. A templom ilyenkor megtelik hívekkel, akik között sok görögkatolikus van. Kucorán csak a mi templomunkban van Szent Antal-szobor, így az ajtó egész nap nyitva áll, mert folyamatosan jönnek a hívek. Sőt, napokkal, hetekkel előbb szólnak, hogy ne felejtsük el, mert számukra ez nagyon fontos ünnep – magyarázta Szabadi Károly atya.

A templom előtt álló, 1876-ban emelt kőkereszt (A szerző felvétele)

A templom előtt álló, 1876-ban emelt kőkereszt (A szerző felvétele)

A kórus a bejárat felett van, vagyis a templomhajó végén. Itt áll az 1888-ból származó orgona, amit Haynald Lajos Kalocsa-bácsi érsek ajándékozott a templomnak. A hangszerek királynője Angster József pécsi orgonakészítő munkája, levéltári adatok szerint többször újrahangolták. Mezei Mária, kucorai kántor elmondása szerint, az orgonaszekrényben folyamatosan áll egy nagy vödör víz, ugyanis a nyári hónapokban a kóruson nagyon meleg van, a vízpára pedig megakadályozza, hogy az orgona széthangolódjon. Mivel ilyesmiről soha nem hallottam, a templom harangozója rövid létrát hoz, leveszi a szekrény egyik oldalát, megnézem és le is fényképezem a vízzel teli kék mázas vödröt. A kórus elején díszes kovácsolt vasból készült korlát van, amelyet Horvát Lajos restaurátor tervei alapján Irinej Drotar készített 1978-ban.

Károly atya közben elmesélte, hogy a retablóban lévő s a Mindenszenteket ábrázoló főoltárképet Franz Dobiaschofsky bécsi festő 1862-ben festette, mintegy 220 cm magas és 138 cm széles. Többször is felújították, 1977/78-ban pedig konzerválták.

− A képen a Szentháromság alatt Szent Katalin és Szent Borbála látható, egyik másik oldalon pedig a szentté avatott magyar királyok és egyéb szentek állnak. Az ötszögű oltártéren (apszis) van még két nagy vitrázs, jobbról Szűz Mária szíve, bal oldalt pedig a Jézus Szíve látható. A vitrázsokat a budapesti Palka József üvegfestő készítette 1902-ben. Fontos elmondani, hogy a kucoraiak nem igazán szeretik a templombúcsút, mert november 1-re esik, ezért inkább az ehhez legközelebb eső vasárnap jönnek ünnepelni, azaz misére. Ami pedig a különleges keresztutat illeti, 2018-ban az egyik innen származó plébános ajándékozta a templomnak, Rómából. Különlegessége, hogy 14 kép helyett 15-ből áll és az utolsón Jézus feltámadása látható. A régi keresztút képei a plébániára kerültek. Az oltár 1861-ben fából készült, ezzel együtt az ambó tervezetét is dr. Rókay Zoltán készítette, és az 1977/78-as munkálatokat követően került a szentélybe. Ugyanezzel a mintázattal készült a tabernákulum is. Jobb oldalon valamikor Szent István freskója állt a falon, de a nedvesség teljesen tönkretette. Tóth József óbecsei festőművész 2002-ben egy teljesen új képet festett vászonra, amit bekereteztek és a freskó helyére függesztettek. A Jézus Szíve szobor a sekrestye mellett található, 2013-ban újra befestették. A szoborral szemben, a templomhajó túloldalán Szűz Mária, Ég és Föld királynője szobor áll, ami azért is fontos, mert miután 2013-ban eltávolították a Lourdesi barlangot, Szűz Mária ünnepe előtt feldíszítik a szobrot és itt végzik az ájtatosságot. Meg kell említeni még a keresztkutat, ami fából készült, és régen 250 cm magas és 40 cm széles volt. 1977-ben megváltoztatták, talapzata egy hatszögű prizma, a felső része pedig egy csonka gúla. Tetején Jézus megkeresztelkedésének szobra áll, és a szentély jobb oldalán áll – sorolta a verbászi-kucorai plébános.

Az 1862-ben készült Mindenszentek főoltárkép (A szerző felvétele)

Az 1862-ben készült Mindenszentek főoltárkép (A szerző felvétele)

Közben elmagyarázta, hogy a templom jobb és bal oldalán 10-10 pad található, az első padok különös díszítést kaptak. Régen a padokban csak a nős férfiak és az asszonyok ülhettek, a lányok a szentmise alatt a  templom közepén, a padok mellett álltak, és csak a férjhez menés után ülhettek a padokba.

A templom világítását az 1977/78-as felújítások idején teljes egészében lecserélték, bevezették a háromfázisú áramot és hőtároló kályhákkal fűtöttek.

Ami a templom külsejét illeti, a bejárat fölött latin nyelvű felirat áll, amely magyar fordításban így hangzik: A mennybéli Mindenható Isten dicséretére emelteté a tornyot a római katolikus hívők közössége.

A tornyot a feljegyzések szerint 1932-ben javíttatták, és még abban az évben megáldották a tetején lévő keresztet. Újabb felújítására 1964-ben került sor, egy évvel később pedig lecserélték rajta a teljes bádogot. 1965-ben elvégezték a templomhajó és a torony bádogtetőjének védőréteggel történő festését. Ezek újrafestésére 1990-ben, majd 2019-ben került sor. A 29 méteres toronyba 1996-ban belecsapott a villám, amely kisebb tüzet okozott, de hála a tűzoltók gyors munkájának csak az egyik ablak belső fele égett meg és egy horogfát kellett kicserélni, amit Blaskó Imre építészmérnök munkása, Nagy Ferenc ácsmester helyezett el a toronyban.  Ekkor szerelték fel a helybéliek adakozásából és közmunkából a villámhárítót.

Az 1888-ban készült orgona, előtte az öntöttvas korlát és a fából készült kapaszkodó (A szerző felvétele)

Az 1888-ban készült orgona, előtte az öntöttvas korlát és a fából készült kapaszkodó (A szerző felvétele)

Végezetül mondjuk el azt is, hogy a templom előtt 1876-ban egy kőkeresztet állítottak, amit öntöttvas ráccsal vettek körül. Felirata: Az Isten dicsőségére, B. Sz. Mária tiszteletére emeltette Iván, született Vasas Erzsébet 1876. Megújítva 1986.

Felhasznált irodalom: Anto Nedić: A kucorai Mindenszentek római katolikus templom, Maxima graf, Pétervárad, 2021.

Nyitókép: A kucorai Mindenszentek római katolikus templom (A szerző felvétele)