2024. április 17., szerda

A nyelvek ereje

A különböző nyelvek ismerete biztonságot ad és számos új lehetőséget kínál számunkra

Mi, vajdaságai magyarok, születésünk után szinte azonnal kétnyelvű közegbe kerülünk. Legfőképp jellemző ez a Tisza mentére, gondolhatunk itt például Zentára, Adára és Magyarkanizsára, ahol az adott községekhez tartozó települések többségét zömében magyarok lakják. A sajátos kettősség, miszerint Szerbiában vagyunk, ám magyarokként éljük a mindennapjainkat, teljesen természetes élethelyzetet eredményez, még akkor is, ha a szerb nyelv ismerete nem mindenki számára magától értetődő. Éppen ezért olyan fontos a nyelvek tanulása, legyen szó akár a szerbről, akár az angolról, a németről vagy bármilyen más idegen nyelvről. A nyelvtanulás jelentőségéről, kihívásairól és buktatóiról három zentai nyelvtanárral, Juhász Csontos Krisztinával, Polyák Lénával és Lázár Szűcs Anikóval beszélgettünk.

Juhász Csontos Krisztina

Juhász Csontos Krisztina

Juhász Csontos Krisztinával az egyik helyi kávézóban találkoztunk, ahol elmesélte, hogy 2018-ban kezdett el németet tanítani, és az évek alatt ehhez csatlakozott még a szerb nyelv oktatása is, felsőfokú tanulmányait ugyanis szerb–német szakon fejezte be Szegeden.
– A németet az általános iskolában tanítom, a szerbet pedig a középsuliban. Mindkettőt nagyon szeretem, az általánosban még önfeledtek a gyerekek, a középben pedig végignézheti az ember, ahogyan felnőtté vállnak. Igazság szerint a középiskolában sokkal könnyebb a tanulókkal bánni, hiszen oda már nem kötelező járni és gyorsan kiszűrődnek azok, akik nem akarnak tanulni. Mindig motiválni kell a tanulókat, én leginkább a saját történeteimmel szoktam ezt véghezvinni. Amikor mesélek nekik valamit, akkor általában tátott szájjal néznek vissza rám. Utána pedig lehet dolgozni velük, mert jobban figyelnek. Emellett még egy sajátos jutalmazási rendszert is bevezettem, piros pontokat lehet gyűjteni az órai aktivitásokért és a különféle szorgalmi feladatokért. A piros pontból lesz bölcs bagoly, abból pedig ötös a naplóba. Azt hinné az ember, hogy ez az általános iskolásoknak fontosabb, ám éppen fordítva van. A középiskolában vérre menő harcok folynak egy-egy jutalompontért. Egy félév alatt össze lehet szedni egy jutalomötöst, ami igencsak javítja az átlagot. Nem sajnálom tőlük, mert úgy vélem, aki szorgalmas és megfelelően dolgozik, azt jutalmazni kell – hangsúlyozta a tanárnő, hozzátéve, az általános iskolában a heti két német óra nagyon kevés, mindössze arra elég, hogy minimális alaptudást szerezzenek a tanulók.
– Egyértelműen az angol nyelv a dominánsabb, hiszen azt már az első évtől kezdve tanulják, a németet pedig csak ötödik osztálytól. Mindkét nyelven igyekszem olyanok dolgokat megtanítani velük, amik a mindennapi életben szükségesek lehetnek számukra. Próbálom rávenni őket arra, hogy később is folytassák a tanulmányaikat, hiszen heti néhány óra tanulással nem lehet megváltani a világot. Például a középiskolás magyar anyanyelvű tanulók szinte csak az iskolai órákon használják a szerb nyelvet, a hétköznapi életben alig. Óriási probléma itt, a környékünkön, hogy a gyerekek nincsenek rákényszerülve a szerb nyelv használatára. Az üzletekben, a pékségekben és szinte mindenhol beszélnek magyarul, ezért nem is kell szerb nyelven próbálkozniuk. Azok a tanulók, akik Bánátból érkeznek, valamivel jobban tudnak szerbül. A szerb zenét viszont sok magyar diák szereti, csak nem értik, miről szól egy-egy zeneszám. Azt szoktam javasolni, hogy fordítsák le azoknak a zenéknek a szövegét, amelyeket kedvelnek, ezáltal gyakorolhatnak is, illetve meg is értik a szövegeket. Érdemes megjegyezni, hogy tapasztalataim szerint nagyjából az osztály tíz százaléka tud válaszolni kérdésekre, és hasonló az aránya azoknak is, akik meg tudják értetni magukat szerbül – fogalmazott Juhász Csontos Krisztina, kiemelve, a szerb nyelvtudás hiánya miatt még mindig sokan döntenek úgy, hogy Magyarországon folytatják tovább a tanulmányaikat, ugyanakkor egyre többen próbálkoznak a szerbiai felsőoktatási rendszerrel is.
– Úgy veszem észre, hogy évről évre egyre többen iratkoznak be a hazai egyetemek valamelyikére. Szerencsére már vannak olyan felzárkóztató nyelvi képzések, amelyek rendkívül sokat segítenek nekik a szerb nyelv ismeretének hiányából fakadó hátrányaik leküzdésében. A múlt nyáron én is tartottam egy ilyen háromhetes képzést, és nagyon jók voltak a tapasztalataim. Emellett sok jó ösztöndíj is van, ami óriási segítséget jelent a diákoknak és a szülőknek is egyaránt. Ha valaki itthon akar munkába állni, és nem tud szerbül, akkor sajnos nagyon leszűkülnek számára a lehetőségek. A nyelvek ismerete ugyanakkor biztonságot ad és új lehetőségeket kínál. Minél több nyelvet beszél valaki, annál jobb, ezért mindenkit arra bátorítok, hogy ha teheti, tanuljon nyelveket, hiszen az előbb-utóbb egészen biztosan a hasznára válik majd – szögezte le Juhász Csontos Krisztina.

Polyák Léna

Polyák Léna

Polyák Léna angolt tanít Zentán, valamint az online térben is megcsillogtatta már a tudását, hiszen számos ázsiai fiatal neki köszönhetően sajátította el az angol nyelv alapjait. Saját elmondása szerint 2017-ben kezdett el online tanítani japán, thaiföldi, dél-koreai és tajvani diákokat, ami igen izgalmas kihívást jelentett számára.
– Közel négy és fél évet foglalkoztam ezzel, majd utána egy éven át helyettesítettem az egyik nyelviskolában. Általános és középiskolás tanulóknak tartottam órákat. Végül 2021-ben abbahagytam az online oktatást és egy helyi nyelvsuliban helyezkedtem el, ahol csak gyerekcsoportokkal foglalkoztam. Heti két órával dolgoztunk, ahol az óvodásoknak 40 percig tartott egy alkalom, az alsósoknak 45 percig, a felsősöknek pedig 60 percig. A C1-es nyelvvizsgára való felkészülés során 90 percig tart egy óra, és tavaly nagyon sokan jelentkeztek rá a középiskolások közül. Én főleg a fiatalabb korosztállyal foglalkozom, de úgy látom, hogy a mostani középiskolások elsősorban azért választják a nyelvvizsgát, hogy jól megtanuljanak angolul, valamint a felvételi-többletpontok is szerepet játszanak náluk. Tisztában vannak azzal, hogy milyen előnyeik származnak abból, ha van egy nyelvvizsgájuk. Nyilvánvalóan a szülők is hajtják őket, de ma már a tanulók is érzik ennek a fontosságát. A legkisebbeket jobbára a szüleik küldik különórára, mivel úgy vannak vele, hogy minél előbb kezdik el a nyelvet tanulni, annál jobb. Azok a gyermekek, akik például játszanak az interneten, vagy meséket néznek angolul, már úgy érkeznek meg az órára, hogy sok mindent tudnak. A legtöbb esetben az a probléma, hogy nem mernek megszólalni. Sok esetben értik, miről van szó, ám félnek megnyilvánulni, és ez az, amit le kell velük küzdeni. Az egyik kisdiákom például nem írt kimagaslóan jó teszteket, viszont alapszinten simán elbeszélgetett velem a nyári szünetről, vagy arról, hogy mit csinált otthon a testvérével, tehát nem minden a teszten elért pontszám – fejtette ki Polyák Léna, kiemelve, hogy a diákok nagyon különbözőek, ezért is kerülnek külön csoportokba. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy vannak olyan tanulók, akiket tényleg érdekel az angol nyelv és szeretnek kommunikálni, hozzájuk igyekszik felzárkózni a második réteg, amelyhez azok tartoznak, akik kevésbé fogékonyak a nyelv iránt, viszont szeretnék megtanulni, a legnehezebb dolgok azonban azokkal a tanulókkal van, akik csak azért mennek el az órára, mert a szüleik rákényszerítik őket.
– Személy szerint igyekszem a kommunikációra fektetni a fő hangsúlyt, ugyanis azt szeretném, ha gyakorlati haszna is lenne annak a tudásnak, amit elsajátítanak. Ettől függetlenül természetesen a nyelvtannal is kell foglalkozni. Muszáj bővíteni a szókincsüket is, és meg kell szokniuk, hogy az órákon kizárólag angolul folyik a kommunikáció. Nem baj, ha valamit rosszul mondanak, az a lényeg, hogy beszéljenek az adott nyelven. Amikor már tudják használni a nyelvet, akkor jöhetnek a nyelvtan finom részei. A páros munkát már harmadiktól alkalmazzuk. Az elején látszik, hogy nagyon új nekik a helyzet, ám csakhamar feltalálják benne magukat. A csoportos óráknak az a nagyon nagy előnye az egyéni órákkal szemben, hogy a diákok ott a velük nagyjából egy szinten lévő tanulókkal kommunikálhatnak – emelte ki a tanárnő, hozzátéve, a mai világban már alapnyelvnek számít az angol, hiszen szinte elengedhetetlen a továbbtanuláshoz és a munkavállaláshoz is.
– Azt mondják, hogy minél több nyelvet beszélsz, annál több embert érsz, és ez valahol igaz is. A nyelvek tanulása és használata folyamatosan fitten tartja az ember mentális állapotát. Persze az angol a legelterjedtebb, mellette azonban érdemes másik nyelveket is megtanulni az embernek. A nyelvek ismerete ugyanis egyrészt biztonságot ad, másrészt egy új nyelv ismerete egy másik kultúra megismerésével is jár, egyszóval csak jól járhatunk vele – fogalmazott Polyák Léna.

Lázár Szűcs Anikó

Lázár Szűcs Anikó

Lázár Szűcs Anikó, a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium angoltanára, aki Újvidéken született, Óbecsén nőtt fel, majd 1994-ben Kanadába költözött, Guelph-ben járt középiskolába, és Torontóban szerezett tanári diplomát, amellyel angol és francia nyelvet taníthat középiskolai szinten. Nem tagadja, nem könnyű motiválni a tanulókat a nyelvtanulásra, főként a mai világban, ahol az internetnek köszönhetően sok minden már angol nyelven is elérhető számukra, és a motiváltabb tanulók már mindent megkeresnek, ami érdekes számukra.
– Igyekszem videókkal, továbbá egy tudományos szakkörrel (Scientific English) érdekesebbé tenni az óráimat, tevékenységemet az iskolában. Sajnos az órákon sokszor a nyelvtanra kell helyezni a hangsúlyt. Ez természetesen hasznos is, illetve elvárás is, sőt, ez lenne az a része a nyelvtanulásnak, amit legtöbb esetben önállóan nemigen tudnak elsajátítani a tanulók. A heti kétszer 45 perc nem elegendő egy nyelv elsajátításához. Mi, tanárok, igyekszünk kiegészíteni, illetve szintre hozni valamennyi tanuló tudását, hiszen a középiskolába érkezve minden tanuló a saját szintjét hozza magával. Emellett azonban jó lenne a nyelvtanulás során a szóbeli kommunikációra is nagyobb hangsúlyt fektetni. Egy nagyobb osztály esetében ez nem könnyű feladat, főként akkor, ha a tanulók különböző szinten vannak. A francia nyelv távolabb áll tőlük az angolnál. Sokan a szép hangzásáért szeretnek bele. Én mindig is szerettem a tiszta magánhangzóit. Ha három betűből áll a hang, akkor háromból, ám egy szép, tiszta hang az cseng. Sokan kiejthetetlennek nevezik, nekem azonban következetes. Abban hasonlít a magyarra, hogy tiszták a hangok. Talán a francia kultúrán keresztül lehet leginkább megszerettetni a nyelvet. Mivel gyorsan kiderül, hogy nem egyszerű nyelvről van szó, fontos lenne rögtön megragadni valamivel a tanulót, hogy kitartson a nyelv tanulása mellett – magyarázta Lázár Szűcs Anikó, kiemelve, hogy az internetnek hála, sokan ismerik az angol nyelvet.
– Egyre inkább tapasztalhatjuk azt, hogy tanulóink jól, sőt, akár kiválóan kommunikálnak szóban angol nyelven, viszont a nyelvtan szempontjából lenne némi kifogásolnivaló a tudásukban. Ez szerintem nem jelent gondot, egészen addig, amíg a tanulók nyitottak arra, hogy közösen kiegészítsük a tudásukat. Habár a kommunikáció első és legfontosabb célja az, hogy megértsük egymást, nyilván az is fontos, hogy helyesen és változatosan tudjuk kifejezni magunkat. Ebben mi, nyelvtanárok, segíthetünk azoknak is, akik autodidakta módon, direkt vagy indirekt tanulnak nyelvet az interneten (vagy máshol), továbbá azoknak is, akik alaptudással, vagy sokszor hiányos tudással érkeznek hozzánk. Az internet hatása nem egységes. Van, akinél érezhető, van, akinél egyáltalán nem. A nyelvtanulásban hasznos lenne szintek szerint felosztani egy-egy osztályt, tagozatot, erre azonban sajnos a legtöbb esetben nincs lehetőség. Ami érezhető, az az, hogy bizonyos tanulók kizárólag angol nyelven kezelik az internetet. Ez előnyt jelenthet számukra, ugyanakkor gyakran tapasztaljuk azt is, hogy hiányos a nyelvtani tudásuk. Mivel minden tanuló más-más tapasztalattal érkezik hozzánk, ezért személyfüggő, hogy ki milyen akadályba ütközik a tanulás során. Amivel előbb-utóbb minden diák szembesül, az az a tény, hogy a nyelvvizsga megszerzéséért meg kell dolgozni. Az iskolai heti két 45 perces óra nem lesz elég hozzá, még a legtehetségesebb tanuló számára sem – emelte ki Lázár Szűcs Anikó, aki szerint az angol nyelvvizsga népszerűségét elsősorban a magyarországi továbbtanulás igazolja.

Ótos András felvétele

Ótos András felvétele

Nyilvánvalóan sok tanuló számára pozitívum a plusz pont az egyetemi jelentkezésnél, hiszen sok diákunk magyarországi egyetemen tanul tovább. Az anyaországi egyetemi követelmények motiválják a tanulókat arra, hogy minimum középfokú nyelvvizsgát tegyenek idegen nyelvből, hiszen előbb-utóbb szükségük lesz rá. Vannak olyan elsős tanulók, akik már teljesítették ezt a (magyarországi) követelményt, ugyanakkor vannak olyanok is, akik hiányos idegen nyelvi alaptudással érkeznek a középiskolába. A francia nyelv egészen más téma. Az elsajátítása a legtöbb tanuló számára igen nagy kihívást jelent. Sajátos kiejtése, írási konvenciói eltérnek a magyar nyelvétől. Szerintem a hasonlóságokra, a következetességre érdemes odafigyelni, valamint arra, hogy a nyelvtana hasonlít egyéb olyan idegen nyelvek nyelvtanához, ami közelebb állhat hozzánk. De néha elég a bája, egy-egy szó varázsa, hogy megragadjon minket és tovább éltesse bennünk az érdeklődés lángját. Kezdőként számomra elég volt egy novella címe: „J’espère que tout sera bleu” („Remélem, hogy minden kék lesz”). Azóta azt érzem, hogy a cím megértésével megfejtettem valami fontosat és számomra azóta is a kék a remény színe. Hogy sikerül-e másokat is meggyőzni erről, és ha igen, kiket, az már más kérdés – fogalmazott a tanárnő, aki rámutatott arra is, hogy a nyelvek ismerete sok mindent ad egy embernek, köztük leginkább perspektívát.
– Olyan sok szép utazási élményben volt részem a nyelvismereteimnek köszönhetően, hogy el sem tudom mondani. Néha magam is elgondolkodom azon, mennyivel kisebb lenne a világom, ha nem élek ezekkel! A torontói egyetemi tanulmányaim után lehetőségem volt megpályázni egy francia lektori munkát Bordeaux-ban az egyetemen. Három évet töltöttem ott és rengeteg ismeretségre tettem szert, sokat utaztam. Mindezt a tanulmányaimnak és a nyelvi tudásomnak köszönhettem. Ma is igyekszem megragadni minden lehetőséget arra, hogy kimozduljak itthonról és új vidékkel ismerkedjek. Ezeket a tapasztalatokat is szívesen megosztom a tanulóimmal is – mutatott rá Lázár Szűcs Anikó.

Nyitókép: A felzárkóztató nyelvi képzések sokat segítenek a szerb nyelv ismeretének hiányából fakadó hátrányok leküzdésében (Ótos András felvétele)