2024. július 13., szombat

Esély vagy veszély?

A mesterséges intelligencia egyre nagyobb teret nyer világunkban, fejlesztése rohamléptekkel halad előre

A mesterséges intelligencia sokak szerint a közeljövő egyik legmeghatározóbb technológiája lesz. A kifejezéssel a gépeknek az emberhez hasonló olyan képességeit jelöljük, mint az érvelés, a tanulás és a kreativitás. Ezek a rendszerek már napjainkban is meghatározó jelleggel vannak jelen az életünkben. A mesterséges intelligencia egyik formáját képezik a chatbotok, amelyek még csak a közelmúltban robbantak be a köztudatba. Ezek a rendszerek a gépi tanulás segítségével egy összetettebb emberi beszélgetés lefolytatására is képesek. Az egyik legismertebb ilyen rendszer az OpenAI vállalat által kifejlesztett ChatGPT-4, amely az utóbbi hónapokban nagy előrelépést ért el. A cég kutatásait olyan milliárdosok finanszírozzák mint Peter Thiel, Reid Hoffman és Sam Altman.
Elon Musk mintegy ezer szakértővel együtt nemrégiben fél évre kérelmezte a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések szüneteltetését.

Az általuk közölt levél szerint csak akkor lehetséges továbbfejleszteni ezeket a rendszereket, ha sikerült meggyőződni arról, hogy a hatásaik pozitívak lesznek és a kockázati tényezőket pedig kezelni lehet. Dr. Lendák Imre, az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Kara tanárának véleménye szerint Elon Muskot valójában nem feltétlenül csak az aggasztja, hogy a szóban forgó modell veszélyes-e, vagy sem, hanem sokkal inkább az, hogy szerinte nem érdemes ennyi energiát és pénzt belefektetni a chatbotok párhuzamos fejlesztésébe.
– Egy ilyen modell kiépítése több szakaszban történik. A ChatGPT és a hozzá hasonló alkalmazások valójában nem mesterséges intelligenciák, hanem egy hatalmas szövegmennyiségen betanított számítógépes modellek, amelyek működése hasonlít az emberi agyban is található neuronhálókra. Ennek az elkészítése rengeteg időt igényel és egy hatalmas munka eredménye, amelynek tanítására rengeteg villanyáramot használnak fel a rendszereket kifejlesztő cégek. Számtalan sikertelen próbálkozást hajtanak végre, mire megtalálják a legkevésbé sikertelen konfigurációját a mesterséges neuronhálóknak, ami megfelelő választ tud adni a feltett kérdésekre. A neuronháló betanítása úgy történik, hogy az internetről hatalmas mennyiségű szöveget töltenek le, ami alapján előzetesen elvégzik a betanítást, majd a szakértők kétkezi munkával finomhangolják a neuronhálókat. Ezek általában szöveget tudnak generálni, de léteznek olyanok is, amelyek képeket alkotnak. Ez utóbbiak egy szöveg alapján képet, festményt, vagy rajzot képesek generálni. A chatbotok tehát egy feladatot kiválóan el tudnak végezni. Az előnyük abban rejlik, hogy párbeszédet tudnak folytatni a felhasználóval, nemcsak egy adott kérdésre képesek válaszolni, hanem egy összefüggő kérdéssoron belül figyelembe tudják venni a korábbi kérdéseket és válaszokat is egyaránt. A párbeszéd visszatekintése viszont bizonyos korlátokon belül mozog, ami nagyjából háromezer szavat jelent, vagyis egy hosszabb csevegés esetén nem fog emlékezni a korábban elmondottakra – magyarázta Dr. Lendák Imre.

Dr. Lendák Imre (Fúró Dénes felvétele)

Dr. Lendák Imre (Fúró Dénes felvétele)


A ChatGPT előnyeivel kapcsolatban a szakember elmondta, hogy az alkalmazás dicséretére szolgál, hogy ez nemcsak kizárólag angol nyelvre betanított számítógépes rendszer, hanem más nyelveken is tud párbeszédet folytatni.
– Jómagam is kipróbáltam, teszteltem a rendszert, és ennek során magyar nyelven megkérdeztem tőle, hogy szerinte mi az élet értelme, és egészen elfogadható, értelmes választ adott magyarul. A rendszer kiváló szolgálatot tehet az ügyfélszolgálatoknál, ahol kisegítheti az alkalmazottakat, akik naponta számtalan telefonhívást fogadnak és sok esetben folyamatosan ugyanazt a szöveget kell megismételniük. Ezt csupán egy bizonyos szintig képesek megtenni, ugyanis amint az ügyfél egy összetettebb problémával szembesíti a rendszert, azt már nem lesz képes megoldani, sőt az is előfordulhat, hogy téves megoldást fog javasolni. A rendszerrel vissza is lehet élni. A világhálón vannak olyan érdekes felvételek, amelyeken az látható, hogy a diákok kimásolnak egy ellenőrzőből egy feladatot, amit a ChatGPT képes könnyedén megoldani. Tehát elmondhatjuk, hogy ez a chatbot, a középiskolások és az egyetemisták munkáját is meg tudja könnyíteni, hiszen bármilyen szöveges tudásfelmérőt nagy valószínűséggel megold, legalábbis angol nyelven, mivel azon sokkal nagyobb adatbázissal rendelkezik, mint a kisebb nyelveken – mondta dr. Lendák Imre.
Hozzátette, hogy ez a rendszer képes helyes választ adni, de azt egyszerűen nem tudja megmagyarázni és nem mindig tudjuk leellenőrizni.
– A rendszerben sokkal egyszerűbb felépítésűek a neuronhálók, mint az emberi agyban, és kevesebb számú mesterséges neuronnal rendelkeznek, de mégis milliárdokban mérik ezeknek a neuronoknak és a közöttük kiépített kapcsolatoknak a számát. A ChatGPT tanítási folyamata akár egytől másfél évig is eltarthat, ezért is van az, hogy késik a program, vagyis csak 2021-ig ismeri a világ eseményeit, ami azóta történt, azt már nem tudja feldolgozni. Az ilyen rendszerek esetében inkább csak gépi tanulásról beszélhetünk, semmint mesterséges intelligenciáról. A buktatójuk pont abban rejlik, hogy képtelenek megmagyarázni a válaszokat, de még a rendszert tervező mérnök, vagy tudós sem tudja megmondani, hogy miért pont azt a választ adta, aminek az oka a rendkívül összetett mesterséges neuronokból kiépített hálózat döntéshozatali folyamatának a nem teljes ismerete. Emiatt nem ajánlanám, hogy például az egészségügyben alkalmazzák, mert megeshet, hogy nyugtató bevételét ajánlaná, közben pedig csupán vérnyomást kellene csökkenteni – hangsúlyozta.
Elmondta még, hogy a chatbotok kiválóan alkalmasak az emberrel való párbeszédre, viszont egészségügyi diagnózis felállítására már kevésbé lennének hatékonyak.

A ChatGPT-nek az élet értelmére adott magyarázata

A ChatGPT-nek az élet értelmére adott magyarázata


– Erre a célra egy másik neuronhálót kellene betanítani és minden más feladat esetében is ugyanezt lenne szükséges elvégezni. A neuronháló rendkívüli összetettsége ellenére nem képes minden feladatot megoldani. Az emberi agy is különböző részekből tevődik össze, amelyek különféle feladatokat látnak el. A jövőbeni mesterséges intelligenciát is hasonló módon kellene kialakítani, vagyis, hogy a mesterséges agy is különböző részekből álljon, amiket különféle problémák megoldására fejlesztünk ki, azonban ennek a megvalósulását egyelőre még nem látom – emelte ki.
A szakember szerint elvileg a chatbotoknak bűncselekmények elkövetésével kapcsolatos kérdéseket is fel lehet tenni, viszont a szakemberek manuálisan betanítják a rendszert arra, hogy egyes kérdésekre nem adhat választ.
– Mindezek ellenére másként megfogalmazva, vagy körülírva a kérdést ezek a chatbotok mégis válaszolhatnak törvényszegésekre vonatkozó kérdésekre is. Ezek túlnyomó többségét a rendszer képes kiszűrni, azonban megeshet, hogy olyan anyagok is bekerülnek a tanítási folyamatba, amelyek bűncselekmények elkövetésére is információkat nyújthatna a felhasználók számára. A diákok is visszaélhetnek a rendszerrel, ugyanis néhány oldalnyi, legtöbb háromezer szavat tartalmazó esszéket is lehet generáltatni a rendszerrel, de mint már említettem, sokkal súlyosabb törvényszegésekre is felhasználható. Véleményem szerint valószínűleg ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a fejlesztések szüneteltetését kérték a szakemberek, mivel még mindig nincsenek tisztában vele, hogy hogyan is lehet visszaélni ezekkel a modellekkel. Szerintem ez az eleme a ChatGPT-nek és a hozzá hasonló rendszereknek, amire különösen figyelni kell és amely további fejlesztéseket igényel – zárta gondolatait dr. Lendák Imre.
Dr. Mirjana Ivanović, az Újvidéki Egyetem Természettudományi Kara Informatikai Tanszékének professzora elmondta, hogy bizonyos szempontokból aggodalomra adhat okot a mesterséges intelligencia, hiszen gyakran a mindennapokban is tapasztalhatjuk annak hatásait. Példaként felhozta, hogyha beszélünk egy témáról és az okostelefonunk a közelünkben van, akkor rövid időn belül azzal kapcsolatos reklámokat ajánl fel a rendszer.

Dr. Mirjana Ivanović (Fúró Dénes felvétele)

Dr. Mirjana Ivanović (Fúró Dénes felvétele)


– A ChatGPT-vel kapcsolatban néhány hónappal ezelőtt egy projekt került megvalósításra, amelyben számos intézmény és kutató vett részt, akik egy kérdőívet is összeállítottak. Ebben áttekintették az alkalmazás etikai tényezőit is, amelyek a tudományos munkák írása során is felvetődhetnek. A ChatGPT képes egy rendkívül jól összeállított bevezetőt, vagy a munka egy részéhez szükséges anyagot generálni. Ezért a kérdőívben arra keresték a választ, hogy a tudományos munkák írása során megengedhető-e egyáltalán a chatbotok használata. Ha igen, akkor idézőjelbe tegyük a ChatGPT által generált részt és azt forrásként jelöljük meg, vagy harmadik megoldásként, akár társszerzőként tüntessük fel a ChatGPT-t? Ezt a felvetést valóságos sokként éltem meg. Véleményem szerint azonban mindez továbbra sem jelent olyan veszélyt, mivel meggyőződésem, hogy a gépek és az emberek közti alapvető különbséget az érzelmek jelentik. A gépek kimutathatnak bizonyos érzelmeket és fel is ismerhetik azokat, viszont sosem fogják tudni ezeket lényegében átélni – mondta Mirjana Ivanović.
– A humanoid robotok megalkotása a mesterséges intelligencia egyik kiváló szimulálását jelenti. Személy szerint meg vagyok rémülve, különösen a humanoid robotok megalkotása miatt. Véleményem szerint mindennek ellenőrzése és irányítása nagyon könnyen kicsúszhat a kezeink közül. Amennyiben a fejlesztések ilyen gyorsasággal haladnak, akkor nem kizárt, hogy a népszerű Ex Machina című filmből ismert robotok „rabságba” ejtenek bennünket. Egy bizonyos ponttól már nagyon nehéz lenne visszafordítani a folyamatot. Ez különösen igaz a humanoid robotokra, amelyek esetében nem is tudnánk megmondani, hogy robotról, vagy emberi lényről van-e szó. Ezek a robotok a jövőben képesek lehetnek átverni az embereket az érzelmek szimulációjával, de nehéz megmondani, hogy erre mikor kerülhet sor. A mesterséges intelligencia helyes alkalmazása azonban segítségére lehet az emberiségnek. Az egészségügyben is használhatóak, ahol a páciensek kommunikálhatnak ezekkel a fejlett rendszerekkel, amelyek a különféle szenzoroknak köszönhetően információkat gyűjtenek az adott személy állapotáról és ez alapján tanácsokat nyújtanak nekik – magyarázta a szakember.

Nyitókép: Elon Musk mintegy ezer szakértővel együtt nemrégiben fél évre kérelmezte a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések szüneteltetését (www.siasat.com)

Nyitókép: Elon Musk mintegy ezer szakértővel együtt nemrégiben fél évre kérelmezte a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések szüneteltetését (www.siasat.com)