2024. április 27., szombat

A babák bőrápolása (2. rész)

Az előző cikkben ismertettem a babák bőrének legfőbb jellemzőit, azaz azokat a különbségeket, melyek fennállnak az ő bőrük és a felnőtteké között. A bőrük érzékenysége a legfontosabb szempont, ha terméket szeretnénk vásárolni vagy bőrápolási rutint szeretnénk összeállítani számukra.

A gyermekek legfelső bőrrétege, azaz a szaruréteg, még nem olyan vastag, mint a felnőttek esetében, így tehát a fizikai keratingát sem képes oly mértékben megvédeni őket. A szarurétegen, azaz epidermiszen található egy úgynevezett kettős barrierréteg is, mely a nevében magában foglalja, hogy egy vizes és egy zsíroldékony részből tevődik össze, pont úgy, mint bármelyik hidratáló krém. Míg a vizes fázist a szervezet a verejtékből, illetve a levegő páratartalmából teremti meg, addig a zsíros fázist a faggyúból, mely igen alacsony mennyiségben termelődik pubertáskor előtt. Mindennek következményeképp ez a nagyon vékony természetes krémréteg sem képes a bőrt adekvát módon megvédeni a kiszáradástól, a mikroorganizmusoktól vagy felállítani azon jó baktériumok, gombák vagy vírusok egyensúlyát, melyek pont úgy, ahogy a beleinkben tenyésző élőflóra esetében, tovább tudnák erősíteni a szervezetünk immunrendszerét.

E tudás birtokában feltehetjük tehát a kérdést, mik azok a lépések, melyeket megtehetünk annak érdekében, hogy a megvédjük a csecsemők bőrének védekezőképességét. Bár mindenki azonnal arra gondol, hogy a mindennapi tisztálkodással teszünk a legjobbat, ezzel akár vitába is szállhatnék. Természetesen a napi egyszeri, megfelelő tisztálkodószerrel és utána kiegészítő termékekkel való ápolás nélkülözhetetlen az alapvető higiéniai feltételek megteremtéséhez pont az előbb említett termékek kiválasztása kulcsfontosságú lehet egy gyermek bőrápolási rutinja szempontjából. A bőrfelszínen termelődő természetes hidratáló krém szerepe nagyon fontos a bőrkipárolgás megakadályozása érdekében, érdemes olyan tisztálkodó termékeket választani, amelyek gyengéden tisztítják a bőrt.

Kerüljük a nagyon habzó készítményeket, illetve a (főleg a házi készítésű) szappanokat! Az erősen habzó felületaktív anyagok a szennyeződéseken kívül hasznos zsírokat, hidratáló anyagokat is leoldanak a bőrfelszínről, a szappanok pedig lúgos hatásuk révén nagy kárt tudnak tenni a gyermekek még csak kialakulóban lévő bőrflórájában, mindez pedig ekcéma kialakulásához is vezethet. A gyógyszertár polcain keressünk olyan tusfürdőket, melyek olaj- vagy krémállagúak, gazdag konzisztenciájuk van, nem tartalmaznak erős illatanyagokat, felesleges növényi kivonatokat, és a lehető legkevésbé habzanak! Figyeljünk oda, hogy a kisgyerek ne legyen sokáig a fürdővízben, minél rövidebb időt töltsön a meleg vízben, még akkor is, ha a gyermek élvezi a pancsolást!

A bőrsejtek ilyen esetben túlságosan megduzzadhatnak, felpuhulhatnak és elveszíthetik zsiradéktartalmukat. A túlmacerált bőr sokkal könnyebben képes különböző irritáló vagy allergiát kiváltó kemikáliákra reagálni, ily módon, akár ha csak közvetett úton is, de a hosszan tartó fürdőzés súlyosbíthatja az érzékeny bőr tüneteit.

 

A legtöbb szakirodalom azt állítja: még a tiszta vízzel való bőröblítés is megbonthatja a bőrünk védekezőképességét, ezért is olyan fontos a babák bőrének utánkezelése. Ezekkel a hidratáló tejekkel, krémekkel a bőrfelszínről lemosott barrierréteget pótoljuk. Próbáljunk olyan emulziókat keresni, melyekben nincs illatanyag, de emoliens szubsztanciákban gazdag! A csecsemők esetében még nem kell aggódnunk a pórusok eltömődésétől, ezért bátran használjunk olyan gyógyszertári alapkrémeket, melyek paraffinolajban, vazelinben vagy tiszta növényi olajokban, mandula-, olíva-, napraforgó-, jojóbaolajban, shea- vagy épp kakaóvajban gazdagok! Ezek a növényi zsiradékok vagy szintetikus lipidek képesek porózus módon lezárni a bőr felső rétegét, így megakadályozva a felesleges vízvesztést. Bár a balkáni térség országaiban az egyik leghíresebb és leggyakrabban használt, babáknak szánt krém alapját a lanolin, azaz a gyapjúzsír, a keserűmandulavíz és a rozmaring-illóolaj képezi, ezek használata a 21. századi bőrápolásban már igencsak kérdéses. A gyapjúzsír, igaz, nagyon szépen, a faggyút utánozva képes visszahidratálni a bőrt, elég sokan allergiások lehetnek rá, a keserűmandula, illetve levendulaillóolaj fényérzékenyítő és allergiát okozó hatásáról nem is beszélve. Mindenképp szakítsuk meg bármely kozmetikum használatát és kérjünk egészségügyi segítséget, ha irritációt, pirosodást vagy csalánkiütést tapasztalnánk a gyermekek bőrén, és ne próbáljuk házi módszerekkel csillapítani a kellemetlen tüneteiket!

Ami az aktív hatóanyagokat illeti, igencsak körültekintőnek kell lennünk. Minden szülő a lehető legjobbat szeretné gyermekének, ez köztudott, de arra hívnám fel a figyelmet, hogy a csecsemők esetében ne válasszunk otthon készült, úgynevezett bio- vagy organikus kozmetikumokat. Ha mégsem sikerülne a drogériák polcain megfelelő sampont vagy hidratáló krémet találnunk, forduljunk olyan gyógyszerészhez, akinek lehetősége van a gyógyszertárban, magisztrális körülmények között a csecsemőnek egyénre szabva elkészíteni a szülőkkel és/vagy orvossal megbeszélt kozmetikumokat, gyógyszereket! Panthenol, urea, glicerol és ceramidokban gazdag termékek erősíteni képesek a bőrbarriert.

Ha már gyógyszermolekulákat említünk, mint az antibiotikumok vagy a még gyakrabban felírt kortikoszteroidok, mindenképp kérjük ki szakember tanácsát, véleményét!

A kortikoszteroidok nem ördögtől való hatóanyagok, sőt. Segítségükkel vagyunk képesek enyhíteni olyan nagyon kellemetlen, főleg gyermekekre jellemző bőrbetegséget, mint a már említett ekcéma, azaz atopikus dermatitisz. Ebben a betegségben a szervezet túl hevesen reagál különböző, a külső környezetben jelen lévő allergénekre, gyulladásba kerül, teret adva különböző rosszindulatú mikroorganizmusoknak, így tehát a bőr védőrétege gyakorlatilag megsemmisül. Az ily módon megsérült bőr pedig még inkább képes lesz befogadni a bajt okozó allergéneket, azaz kialakul egy nagyon kellemetlen ördögi kör.

A krémekbe, kenőcsökbe vegyített kortikoszteroidok a szervezet heves immunreakcióját képesek gyengíteni. Természetesen a kisbabák esetében az orvos nagyon ritka esetben fog felírni olyan erősségű terméket, melyet konvencionálisan a gyártók felnőtt személyekre formuláznak, így kerülhet sor e termékek gyógyszertári elkészítésére.

Felhívnám a figyelmet, hogy e hatóanyagok esetében pontosan kövessük az orvos és a gyógyszerész utasításait! Se rövidebb, se hosszabb ideig ne alkalmazzuk a kenőcsöket, mint ahogy azt az orvos előírta, és mindenképp kérjük ki gyógyszerészünk véleményét azzal kapcsolatban, hogy az adott testtájékra milyen mennyiségben érdemes felvinni krémet, illetve milyen más hatóanyagokkal, kozmetikumokkal használhatjuk/használjuk azt egy ekcémás gyermek esetében!

(A cikk csak tájékoztató jellegű és semmiképp sem helyettesíti a szakmai konzultációt.)

FÉNYVÉDELEM TÉLEN IS

Fényvédelem télen is

Függetlenül attól, hogy a tél kellős közepén tartunk, fontosnak tartom megemlíteni a csecsemők UV-sugárzástól való védelmét. Bizonyított, hogy a gyermekkorban elszenvedett napégések száma nagymértékben korrelál a jövőben kialakuló bőrdaganatok megjelenésével.

Természetesen a kisgyermekeknek nagyon nagy szükségük van a D-vitaminra, mely a napfény hatására termelődik testükben, ezt a vitamint viszont próbáljuk meg táplálékikiegészítők formájában beadni nekik a 21. században! A lehető legjobban védjük meg bőrüket mechanikailag, azaz napernyők, megfelelő ruházat segítségével már az erősebb tavaszi hónapoktól kezdve, arcukat, illetve azon testrészeket, melyeket viszont ér a nap, kenjük be megfelelő fényvédő termékkel!

A gyermekek esetében, használhatunk gazdagabb állagú, fizikai szűrőkkel ellátott kozmetikumokat! Egyrészt a gazdagabb állag masszívabb pajzsot alkot, másrészt a fizikai szűrők, amellett, hogy sokkal biztosabb UVA- és UVB-védelmet nyújtanak, mint a kémiai társaik, sokkal, de sokkal kisebb arányban fogják irritálni vagy allergizálni a csecsemők bőrét.