2024. április 27., szombat

C-vitamin-kisokos – kérdések a mindennapokból

A C-vitamin hallatán a legtöbb embernek Szent-Györgyi Albert, néhány savanykás gyümölcs vagy a paprika jut eszébe. Az asszociációk teljesen jogosak a gyakran emlegetett vitaminnal kapcsolatban. Szent-Györgyi Albert magyar kutató nevét a 20. század elején nemcsak Magyarország, hanem az egész világ megismerte, ugyanis hozzá fűződik egy addig egészen ismeretlen vegyület, a C-vitamin (aszkorbinsav) előállítása, melyet 1937-ben Nobel-díjjal is jutalmaztak.

A C-vitamint csaknem egy évszázada ismerjük, és azóta számos kutatás támasztotta alá jótékony hatásait. Vegyük hát sorra a C-vitaminnal kapcsolatos, leggyakrabban felmerülő kérdéseket!

Milyen jótékony hatással van a szervezetre a C-vitamin fogyasztása?

A C-vitamin az egyik legfontosabb mikrotápanyag, mely számos élettani folyamatban szerepet játszik, szervezetünk azonban képtelen előállítani. Elsősorban támogatja az immunsejtek működését és funkcióit, így segíti a szervezet védekező képességét. Másodsorban hozzájárul a kollagén képződéséhez, ezáltal az erek, a fogíny, a fogak, a bőr és a porcok állapotának, valamint a normál csontozatnak a fenntartásához. Antioxidáns tulajdonságának köszönhetően védi a sejteket az oxidatív stressz károsító hatásaival szemben, segíti a szintén antioxidáns hatású E-vitamin redukált formájának regenerálódását, valamint fokozza a vas felszívódását a szervezetben. Hozzájárul az idegrendszer normál működéséhez,

a fáradtságérzet csökkentéséhez és a normál pszichológiai funkciók fenntartásához.

Amennyiben a szervezetünk nem jut elegendő mennyiségű C-vitaminhoz, hiánytünetek jelentkezhetnek, ilyenek például a vérzések, az izombántalom, a lassúbb sebgyógyulás, a fertőzésekkel szembeni fogékonyság és gyulladások, amik nagyobb gyakorisággal lépnek fel.

Melyek a legjobb természetes C-vitamin-források?

C-vitamin elsősorban gyümölcsökben, főleg a citrusfélékben található, előfordul azonban zöldségfélékben is.

Íme néhány példa:

Citrom 45 mg/100 g

Narancs: 50 mg/100 g

Csipkebogyó: 426 mg/100 g

Zöldpaprika: 150 mg/100 g

Brokkoli: 110 mg/100 g

Karfiol: 48 mg/100 g

Petrezselyem: 160 mg/100 g

Savanyú káposzta: 20mg/100 g

Fontos észben tartani, hogy a gyümölcsök és zöldségfélék C-vitamin-tartalmát jelentősen befolyásolja az étel elkészítésének módja. Hőkezelés hatására ugyanis az aszkorbinsav vegyülete erősen bomlékonnyá válik, ezért az így készített ételek jelentősen veszítenek C-vitamin-tartalmukból.

Mennyi C-vitaminra van szüksége szervezetünknek?

A C-vitamin-szükséglet egyénenként változó, befolyásolja a kor, a nem és az életmód is. A felnőtt férfiak átlagos napi C-vitamin-szükséglete 90 mg, a nőké valamivel kevesebb, 80 mg. Ezek a mennyiségek az egészséges felnőtt szervezet átlagos napi igényét fedezik. Léteznek azonban olyan rövid és hosszú távú állapotok, amelyek során érdemes megnövelni a napi dózist. Ilyen lehet egy megfázás, vagy nátha, amikor a C-vitamin nemcsak a megelőzésben játszik fontos szerepet, hanem segíthet előbb túllépni a megbetegedésen. Magasabb dózisú aszkorbinsavat igényel egy stresszes, fáradékony időszak is, de a dohányosoknak is ajánlott a magasabb napi bevitel.

Milyen étrend-kiegészítőt ajánl a gyógyszerész?

Az étrend-kiegészítők nem helyettesítik a változatos táplálkozást. Abban az esetben viszont, amikor szervezetünknek nagyobb C-vitamin-dózisra van szüksége, jó szolgálatot tehetnek. Megfázásos időszakbanamikor extra támogatást szeretnénk nyújtani immunrendszerünknek, akár 500–1000 mg C-vitamint is fogyaszthatunk étrend-kiegészítők formájában. Mivel vízoldékony vitaminról beszélünk, mely nem raktározódik el a zsírszövetekben, célszerű a napi többszöri, kisebb dózisokban való pótlás, vagy a napi egyszeri retard készítmény használata. A retard szó késleltetett kioldódást, hosszan tartó hatást jelent. A retard tabletták kialakításuknál fogva hatóanyagukat lassabban bocsátják ki, ezáltal biztosítva a folyamatos felszívódást.

Túladagolható-e a C-vitamin?

Vízben oldódó vitamin lévén a feleslegben bevitt C-vitamin kiválasztódik és vizelettel távozik a szervezetből, így lehetséges toxicitása meglehetősen alacsony. Mindez persze nem azt jelenti, hogy nem lehet túladagolni. Az aszkorbinsav napi maximális dózisa 2g (2000 mg), amitől csak orvosi utasításra szabad eltérni. Túladagolás esetén olyan mellékhatásokkal számolhatunk mint a puffadás, emésztési problémák és hasmenés, hányinger, gyomorégés, fejfájás és álmatlanság, valamint a vesekövek kialakulását is elősegítheti.