Már az írásom elején egy vallomással indítanám a gondolataimat. Kezdetben, gyógyszertári gyakornokként igen csak meggyűlt a bajom a gyógyszerek kommerciális, azaz gyári neveinek megjegyzésével.
                                                    
                    Gyógykalauz
                                                            Előző számunkban már elkezdtük boncolgatni a függőség témáját, a függőség pontos mechanizmusát, nemcsak pszichológiai szempontból, hanem biokémiai és gyógyszerhatástani aspektus szerint is. Megemlítettük azt, hogy a szervezetünknek evolúciós és túlélési szempontból mennyire fontos a saját jutalmazási központja, mely épp egy olyan agyi területen foglal helyet, melyre a józan ész már nem, vagy csak nagyon nehezen tud hatást gyakorolni.
                                                    
                    
                                                            Adjatok nekem egy fix pontot, és én kifordítom sarkaiból a világot – mondotta a Kr. előtti 3.
                                                    
                    
                                                            A Vöröskereszt zentai szervezete évek óta szervez a laikusok számára betegápolási tanfolyamokat. A négynapos képzés során a résztvevők nemcsak alapvető gondozási és ápolási ismeretekre tesznek szert, hanem azt is megtanulják, hogyan viselkedjenek a beteggel, milyen legyen a föllépésük, hogyan beszéljenek a családdal.
                                                    
                    
                                                            Talán nem én vagyok az egyetlen, aki Pál Gajódi Olivér, bajmoki kisfiú révén ismerte meg behatóbban a gerincvelői izomsorvadás tüneteit, illetve ennek kapcsán a génterápiát. A betegség legsúlyosabb formája nem megfelelő mozgásfejlődéssel és légzési nehézségekkel jár, a közelmúltban a betegek többnyire nem érték meg a második születésnapjukat.
                                                    
                    
                                                            Világszerte a legtöbb ember halálát a krónikus, nem fertőző betegségek okozzák. Szerbiában minden második halálozás szív- és érrendszeri megbetegedések miatt következik be: területeinken évente mintegy 50 ezren halnak meg szívbetegségben, az elhunytak tíz százaléka 45 évnél fiatalabb.
                                                    
                    
