Nem állítom, hogy a közösségi oldalak bejegyzései etalonnak számítanak a helyesírásban, bármelyik nyelvre is gondolunk, mégis akadnak olyan felhasználók, akik valamelyest adnak magukra meg a nyelvtani szabályokra. Épp egy igényesebb ismerősöm szövegében figyeltem fel a déli gyümölcs kifejezésre, amelynek hatására fokozott figyelemmel olvastam a folytatást.
2026. július 11., szombat
Mellékletek
A járványügyi helyzetre vonatkozó szabályok ebben az évben a néptánccsoportok működését is jócskán befolyásolták. Képzeljük csak el a néptáncolást, az éneklést védőmaszkban!
Lassan huszonöt éve lesz annak, hogy a székvárosi kis ferences templomban egymásnak örök hűséget ígért a nagybecskereki Németh Zita és az újvidéki Sörös László, a nászmisét bemutató Harmath Károly atya, valamint a közösség jelenlétében. Tudtommal a templom történetében ez volt az első gitárzenés esküvő karizmatikus dalokkal.
Az utóbbi években már hozzászoktunk ahhoz, hogy havat csak filmekben, tévében láthatunk, vagy esetleg, ha a hegyekben kirándulunk. Sajnos, úgy tűnik, az idén sem lesz ez másként, újdonságként azonban megérkezett a koronavírus, ami sok mindenben megváltoztatta életünket.
Amikor egy esztendő véget ér, és egy új kezdődik, tudatosan vagy éppen önkéntelenül egyfajta számadást végzünk. Számba vesszük, ami történt velünk, a jó dolgokat, amelyeknek örültünk, és a rosszakat, amelyeket a legjobb lenne minél előbb elfelejteni, kitörölni, mintha meg sem történtek volna.
A Hódi Évához intézett személyes kérdésnek természetesen nemcsak a száz évvel ezelőtti trianoni döntéshez van köze, hanem a nyelvműveléshez is.