A horvát történelem magyarországi bemutatásának újabb fejezeteként 1929-ben a Theologiai Szemle harmadik számában jelent meg Tarczay Erzsébet A reformáció Horvát–Szlavonországban című, ugyancsak az újdonság erejével ható tanulmánya.[1] Munkája egy évvel később, 1930-ban a debreceni Országos Református Lelkész-Egyesület kiadásában, önálló kötetként is napvilágot látott.
2026. április 17., péntek
Mellékletek
Abban az évben családjukban sorjáztak a drámai, sőt tragikus események. A két legmegrázóbb, hogy 50 évi házasság után a szálfa magas, jó egészségnek örvendő páter familiáris egy reggel nem ébredt fel.
Gyermek- és ifjúkorunkban hosszú évekig koptattuk az iskolapadot. A nyolc általánost négy év gimnázium követte, utána jött a többi: főiskolai vagy egyetemi évek, egyetem utáni képzés, másoddiplomák, átképzés, tudományos fokozatok, kinek milyen elképzelései és lehetőségei voltak.
A minap a városban jártam két alsós diákokból álló csoportnál. Nagyon érdekes tapasztalatokkal tértem haza, habár azt nem mondhatom, hogy túlságosan meglepődtem.
A tavaly kitört koronavírus-járvány miatt bevezetett távoktatás elősegítette és meggyorsította a technológia integrálódását a tanítás folyamatába, egyúttal kihívás elé állította a tanítókat, tanárokat is. A technológiai újítások megismerése és elsajátítása mellett kiemelt szerepet kapott a mentális egészségük megőrzése is.
A temerini diákok, szülők és tanárok akkor is örülnek a teljesen felújított épületnek, ha az jelenleg kihasználatlannak tűnik. (Fotó: Tóth D. Lívia) A Kókai Imre Általános Iskola diákjai, szüleik é...