A kúlai szövetgyár egy teljes évszázadon keresztül óriási jelentőséggel bírt nemcsak a vajdasági kisváros életében, hanem a Jugoszláv Királyságban és a későbbi Jugoszláviában is. A múlt század ’70-es éveiben például a helyi Iskra armatúragyár, a Sloboda szövetgyár, az Eterna bőrgyár és a Josip Kramer bútorgyár mintegy 5000 helyi és környékbeli dolgozónak biztosított munkát, azaz legalább kétszer, vagy háromszor ennyi embernek megélhetést.
Mellékletek
Sáfrány Attila számára legfontosabb az a szellemi öröm, amit egy írás megszületése után érez. Azt vallja, hogy az ember alkotni született, arra, hogy művelje a lelkét és a természetes környezetét egyaránt.
Hatvanegy évvel ezelőtt, 1960. április 5-én, hosszú, súlyos betegség után elhunyt Ferenczi Ibi, a szabadkai Népszínház Magyar Társulatának a tagja.
Hősökként tartjuk számon a harcokban, háborúkban vitézségükkel kitűnő katonákat, azokat, akik váratlan és veszélyes helyzetekben emberéleteket mentenek meg. A tűzoltót, aki élete kockáztatásával kimenti a családot, és sorolhatnám az élethelyzeteket, amelyekben hősök születnek.
Antalovics Péter 2016 őszén kezdett el dolgozni a Magyar Szó sportrovatán, nevével azonban nem akkor találkozhattak először az olvasók, hiszen már korábban is jelentek meg írásai lapunk Kilátó mellékletében és a Híd folyóiratban is. A szerkesztők hamar felismerték, hogy az akkor huszonhárom éves fiatalember igen sokoldalú, így a sporton kívül sok más témakörben kérték írásait, sőt hamarosan a Magyar Szó online felületén is csatasorba állították.
Lelki szemeimmel látom a soha meg nem alkotott rajzfilmet: Miki egér pánikszerűen elhagyja testvérvérrel telefröcskölt, lebombázott balkáni térségeinket. Ahogy rohan a humánum törvényeit semmibe vevő, önnön értékeit romboló, és saját magát csúffá tevő világunkból, ahol egykoron öt kontinens kiválóságai adták egymás kezébe a kilincset, lába mindenféle határvonalakba botlik bele a szorgosan rajzolgatott térképeken, s hozzá illő ártatlansággal kuszálja össze őket, mint a történelem kibogozhatatlan gubancát.