2026. szeptember 4., péntek

Képzőművészet

Mathias Hanisch szabadkai kiállítása elé

Minden művészettörténész álma az a beszédes szignatúra, amit Hanisch festő hagyott ránk egyik utolsó műve, Verbőczi doktor, jogtudós vukovári képmásának hátoldalán: „Matthias Hanisch Pinxit Ex Nati[on]ae Böhemicae Natus Pragae Ao 1805”, azaz: „Festette a cseh nemzetiségű, prágai születésű Hanisch Mátyás az 1805-ödik évben”. Az ábrázolt személyét pedig az előoldali felirat azonosítja.

Ha egyszer elindul a szekér…

A szilveszter és az újesztendő jelképes évzáró és évnyitó volt Virág István zombori amatőr fotós számára: december 31-én kapta az értesítést, hogy oklevéllel tüntette ki a FIAP (a Nemzetközi Fotóművész Szövetség), január elsején pedig arról tájékoztatták, hogy elnyerte az Amerikai Fotószövetség (PSA) diplomáját.

Egy bolygólakó Zentáról

A tapasztalatok természetesen minden esetben különbözőek, személyenként mások és mások lehetnek, az elmúlt néhány évben mégis több szép és megható példáját láthattuk annak, hogy a fiatalon, többnyire a háborúk és a gazdasági kiszolgáltatottság elől külföldre távozott vajdasági magyarok milyen erős szálakkal kötődnek szülőföldjükhöz. Egyikük, a zentai Mucsi Attila képzőművész már közel egy évtizede Londonban él, mégis folyamatosan kapcsolatban áll itthoni könyvkiadókkal, könyveket illusztrál, rendszeresen dolgozik a zEtna kiadónak is, ahol pé...

Szürke, fekete, piros

Blaskó Árpád az újvidéki Művészeti Akadémián tanult, és tanul most is mesterképzésen tervezőgrafikus szakon. A beszélgetésünk apropóját azt adta, hogy idén ő készítette a szabadkai Desiré színházi fesztivál plakátjait, szórólapjait, és valószínűleg nem utoljára láttuk a keze nyomát a Kosztolányi Dezső Színház plakátjain.