2024. április 27., szombat

Amiről nem lehetett beszélni

Bogner István és Mészáros Zoltán Mégsem lehet eltitkolni című kötetét mutatták be Szabadkán

A Szabadkai Városi Könyvtárban csütörtök este mutatták be dr. Bogner István nyugalmazott egyetemi tanár és dr. Mészáros Zoltán főlevéltáros Mégsem lehet eltitkolni című könyvét, amely az 56-os Műhely Civil Szervezet gondozásában jelent meg. Az est moderátora Baráth Gábor Gergely történelemtanár volt. A kötet a Tito partizánjai által 1944/45-ben elkövetett szervezett népirtás áldozatainak állít emléket, és egyebek közt a névsor kiegészítésére irányul. Az egybegyűlteket Kudlik Zoltán, a kiadvány műszaki igazgatója, Szabadka Város kegyeleti bizottságának elnöke köszöntötte:

– Sok családban és sokáig tabu téma volt ez az időszak, vagy csak suttogva lehetett róla beszélni. A Zentai úti temetőben jelenleg 880 név szerepel, a könyvből viszont az is kiderül, hogy ennél sokkal több áldozatról tudunk, akikről a hozzátartozóik tanúskodtak. Célunk az, hogy a közeljövőben a hiányzó nevek is felkerüljenek az emléktáblákra – hallottuk Kudlik Zoltántól.

Bogner István egyebek közt arra tekintett vissza, hogy az első megemlékezések szinte önszerveződések által történtek, néhány ember részételével, azután 1994-ben megalakult a kegyeleti bizottság, így jövőre lesz harminc éve annak, hogy szervezetten, a város támogatásával és egyetértésével zajlik a főhajtás. Bogner István kitért a Vergődő madár emlékhely felállításának a körülményeire is, hogy akkoriban emiatt fenyegetéseket is kaptak.

Mészáros Zoltán történészként az 1944/45-ben történt eseményeket taglalta, Szabadkára és a környékére fókuszálva:

– Kegyetlen kínzások és vallatások után elvitték az embereket kivégezni a zentai temető felé – amely akkoriban lényegesen kisebb volt –, és a téglagyár gödreinél lőtték agyon őket. Ez az, amit tudunk. Ami pedig látszik, hogy azon a helyen hullámos a talaj. Azt gondolom, hogy talán még nem késő megfelelő technikai felszereléssel felmérni a talaj szerkezetét. Ezzel a módszerrel az is letisztázódna, hogy meddig helyezkednek el a tömegsírok, egyes vélemények szerint ugyanis a vasúti sínekig, a töltésig, mások mégis inkább úgy tartják, hogy a sövényig és nem tovább – fejtette ki Mészáros Zoltán.

A kötet létrejöttét Szabadka Város és a Keskenyúton Alapítvány támogatta.

Nyitókép: Bogner István, Baráth Gábor Gergely és Mészáros Zoltán a könyvbemutatón, fotó: Lukács Melinda