A lapalapítókból néha héroszok lesznek, néha nem. Dienes Lászlóból, aki 1926-ban Kolozsváron megalapította Korunk című folyóiratot, nem lett hérosz. Sokáig úgy tűnt, Gaál Gáborból, a Korunk sorrendben második (fő)szerkesztőjéből az lesz. Aztán megtörténhet, hogy belőle sem lesz.
Dienes arcvonásai a magyar kultúra nagy szerkesztőtípusáéra emlékeztetnek. Nem a hátrahagyott írások mennyisége a döntő itt, sőt! Azért lehet Dienes a tipikusan közvetítő szerkesztő. Mint a két Ignotus. Vagy Osvát Ernő. Egyik sem beszéli szét a saját lapját. Ugyanakkor az, amit leír, összeáll valamivé, kiolvasható belőle egy értékrend.
Dienes az 1920-as években, amikor romániai lapokban (folyóiratokban, napilapokban) „emigránsként”, a Magyar Tanácsköztársaság egyik exnépbiztosaként közli cikkeit, elsősorban két dolgot közvetít olvasóközönsége felé (ezt fogja majd a Korunkban is érvényesíteni). Az egyik a nyugati kultúra általában – Nyugati szemle sorozatcímmel írja lapból lapba vándorló rovatát, amelyben friss könyveket, folyóiratszámokat szemléz és ismertet. A másik dolog, amit közvetít, az avantgárd képzőművészet és irodalom aktuális termése. (A korabeli avantgárdról írt szövegei 1925-ben könyv formában is megjelennek Kolozsváron Művészet és világnézet címmel.) A hatvanas-hetvenes években a marxista kritikusok Dienes 1920-as években írt szövegeit – és részben ebből következően az általa 1926 és 1929 között szerkesztett Korunkat is – eklektikusnak nevezték. Ez ma inkább dicséret: valami olyasmit jelentett akkor, hogy Dienes és a Korunk nem a lenini osztályvonalon értelmezték a világot. Egyfajta eszmetörténet volt ez, amelyikben marxizmus, Spengler, a többször hivatkozott keleti filozófiák és az avantgárd merészség keveredtek. Volt bennük valami kiszámíthatatlan, és volt bennük jó adag nyitottság a nem konvencionális megoldások irányában. Miközben az alap kétségtelenül baloldali jellegű – valahol a polgári radikalizmus és marxizmus környékén.
A mai Korunk ezt a különböző nézeteket, tudományágakat, művészeti törekvéseket összefogó szerkesztésmódot próbálja érvényesíteni, tematikus összeállítások közlésével, amelyek szellemi értelemben „tartósabbá” teszik a lapot. 1990 óta nem világnézeti meghatározottságú a lap szerkesztési koncepciója, egyszerűen a minőségelv érvényesítésével próbálják szerkeszteni a munkatársak.
Több tudományág képviselője és több generáció dolgozik együtt a lapnál szerkesztőként: jómagam, Balázs Imre József, főszerkesztőként jegyzem a lapot, Horváth Andor és Kovács Kiss Gyöngy a lap főszerkesztő-helyettesei. Szerkesztőként részt vesz a lap munkájában Rigán Lóránd és Keszeg Anna.
A Korunk nem egyszerűen folyóirat: abból a tényből indul ki a szerkesztőség, hogy a tudást nem csupán egy módon, havi folyóirat formájában lehet közvetíteni a közösség felé. A Korunk könyveket jelentet meg, internetes honlapot működtet, ahol a lap teljes anyaga mellett számos egyéb írás is olvasható. Több évtizede működik a Korunk Galéria, amely befutott és pályakezdő képzőművészeknek kínál bemutatkozási lehetőséget. Legújabb fejleményként néhány éve a Korunk képzési központot is működtet Korunk Akadémia néven, ahol amellett, hogy neves kutatók, művészek tartanak előadásokat, műhelyjellegű képzések, workshopok is működnek (kreatív írás, műfordítás, folyóirat-szerkesztés).
A folyóiratról további információk szerezhetők a www.korunk.org honlapról.
Kérdés: Ki volt a Korunk alapító főszerkesztője?
Irodalmi vetélkedő Március 29-én a Magyar Szó Üveggolyó mellékletében és a www.vmmi.org honlapon indult a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet Irodalmi Karaván című rendezvénysorozatához fűződő négyhetes irodalmi játék. A játék során hetente (április 12-én, 19-én és 26-án) megjelentetünk egy szöveget, amelyet az Irodalmi Karaván aktuális vendégei állítanak össze (ebben a hónapban a kolozsvári Korunk folyóirat munkatársai), és feltesznek egy kérdést is a szöveggel kapcsolatban. A játék résztvevőinek a kérdésre adott helyes választ kell elküldeniük a VMMI címére (24400 Zenta, Posta u. 18.), illetve a zangi@vmmi.org villámpostacímre Irodalmi Karaván megjelöléssel. Kérjük, a válaszolók tüntessék fel nevüket és pontos lakcímüket! A válaszokat az utolsó kérdés megjelenése utáni szerdáig (április 28.) várjuk, de nem szükséges minden feladványt megfejteni. Már egy kérdésre adott helyes válasszal is nyerhet bárki! A helyesen válaszolók között április 28-án könyvcsomagokat sorsolunk ki! |
