Gerébi kúria vendégháza, Lajosmizse – 2007
.
Építészettel foglalkozó sorozatunkban ezúttal egy házaspárt mutatunk be. Bulyovcsity Gabriella és Róbert jelenleg Kecskeméten élnek, de mindketten vajdasági származásúak, mindketten Szarajevóban szerezték oklevelüket, mindketten építészeti tervezéssel, munkával foglalkoznak. Róbert erőssége a műszaki megoldásokban rejlik, Gabriella „védjegye” pedig a racionalitás. Kérdéseinkre közösen válaszoltak.
Mindketten Vajdaságból származnak. Milyen úton-módon kerültek Magyarországra, és milyen nehézségekbe ütközött a szakmai beilleszkedés? Érezték bármikor is, hogy hátrányt jelent a származásuk?
– A délszláv háború idején, 1992-es költöztünk el. Régi ismerőseink által Robi Kecskeméten kapott munkát egy állami tervezőirodában, ahol az első naptól kezdve befogadták a kollégák.
Óriási előnyünk volt – ahhoz képest, ha Magyarországon tanultunk volna – a szarajevói építésztervezői oklevél, hiszen a magyar építészkamara megadta az építészmérnöki, építőmérnöki és belsőépítész tervezői jogosultságot. Ebből kifolyólag, szakmai szempontból származásunk előnynek számított.
Milyen a munkamegosztás önök között? Kinek mi a feladata? Vagy megvan, hogy melyikük mit szeret jobban? Fel lehet ilyen módon osztani a munkát?
– Már az egyetemi évek alatt összecsiszolódtunk, Robi magasépítészeti technikumi végzettséggel a műszaki megoldásokban erősebb, Gabinál matematikai végzettsége folytán a racionális funkció lép előtérbe. Nincs munkamegosztás, ugyanúgy, mint a gyereknevelést, minden munkát közösen csinálunk.
Házastársakként dolgoznak a saját cégükben. Nem szokott ez feszültséget okozni önök között? Kié az utolsó szó?
– Vannak szakmai vitáink, de a végén mindig megegyezünk.
Milyen különbséget tapasztalnak a jelen magyarországi és szerbiai (vajdasági) építészete között?
– Ez egy nagyon fogas kérdés, és nem vagyunk biztosak, hogy mi vagyunk hivatottak a különbséget megítélni. Sok mindent látunk, tapasztalunk, és nem mindig egyezünk a látottakkal.
Melyek Magyarország, és melyek Vajdaság legégetőbb problémái, ami az építészeti alkotást illeti?
– Dióhéjban két szóval tudnánk jellemezni: a túlszabályozottság és az alulszabályozottság. Mindkét véglet rossz, de a társadalom szempontjából talán a megfelelő törvények hiánya a rosszabb. Maradandó károkat okoz.
Van-e valamiféle építészeti hitvallás, eszme, amihez ragaszkodnak, amitől nem tudja egyetlen megrendelő sem eltéríteni önöket? Melyek azok az építészeti hagyományok, értékek, amelyekre felnéznek, amelyek az önök életében nagy szereppel bírnak, esetleg döntő jelentőségűek munkáik megtervezése, kivitelezése során?
– Munkáink során mindig vissza-visszatérünk a népi építészet egyszerű, logikus szerkezeteihez, és nem ritkán anyaghasználatához is. Mi magunk is vályogból építettük korszerű családi házunkat. A népi építészet eszköztárával és nyelvezetével be lehet bizonyítani, hogy sokkal többen juthatnának otthonhoz. Magyarországon ma tulajdonképpen a törvény tiltja egy hagyományos „parasztház” kialakítását azokkal a módszerekkel és anyagokkal, ahogyan századokon át csinálták – és akkor el is érkeztünk a hagyományápolás problémájához.
Mi a fontosabb: hogy önök vagy a megrendelők legyenek elégedettek? Lehet úgy épületet tervezni, berendezni, hogy az a tervezőnek, lakberendezőnek ne tetsszen?
– Természetesen a megrendelő igényei és ízlése a fő szempont, de az a tapasztalatunk, hogy akik belsőépítészeti és lakberendezői tanácsot kérnek, helytálló érvekkel befolyásolhatók. Nekünk is kell tennünk engedményeket, de a megrendelőnek is.
Önök az építészeti tervezés minden terén otthonosan mozognak. Egy épület külalakja, lakhatósága, funkcionalitása a legfontosabb, vagy ezek együtt? Vagy talán valami más?
– Az épületek legyenek komplexek, a külső legyen harmóniában a belső térrel. Ezt tanítjuk a lakberendezői iskolában diákjainknak is. Nagyon fontos szempont továbbá az épületek energetikai és ökológiai fenntarthatósága.
Nem kell a történelemben túl messzire visszamennünk, Komor Marcell és Jakab Dezső olyan példaképek, akiknek munkáiban a fent említett harmónia az utolsó szegőlécben is tapasztalható. Ők ketten vitték be Szabadkát Európába. Vagy Európa szédült be Szabadkára. Végeredményben mindegy.
Megközelítőleg hány épületet terveztek eddigi munkájuk során, lakberendezőként hány feladatot vállaltak el? Melyek a kedvenc épületeik? Mitől függ ez?
