Az új oktatási törvény előirányozza, hogy az oktatás fejlesztésével megbízott intézmény (Zavod za unapređivanje obrazovanja i vaspitanja) elkészítse a tanári kompetenciákra vonatkozó elvárásokat, amelyeket utána a Nemzeti Oktatási Tanács (Nacionalni prosvetni savet) kell hogy elfogadjon. A dokumentumot közvitára kell bocsátani.
Novemberben, minisztériumi utasításra, az iskolákban ismertetni kellett a dokumentum szövegét, szakaktívákat létrehozni, amelyek tanulmányozták, majd javaslatokat tettek a kiegészítésekre, illetve a változtatásokra. A tantestületnek szavazással kellett elfogadnia a dokumentum módosítására vonatkozó javaslatokat. December 7-ig a jelentésnek a megfelelő hivatalban kellett lennie. Az illetékes hivatalok között, úgy tűnik, van némi nézeteltérés a dokumentummal kapcsolatban, mert a Nemzeti Oktatási Tanács a közvita leállítását javasolta, mivel az illetékes bizottság nem tartotta helyesnek, hogy a dokumentum szövege közvitára kerüljön anélkül, hogy ők megtették volna javaslataikat. A miniszter a közvita folytatásáról határozott.
A tanári kompetenciákról szóló dokumentum szövege megtekinthető a www.zuov.gov.rs címen.
Öt kulcsterületet határoztak meg, amelyek azután pontokba szedve részletezik a pedagógusoktól elvárható tudás, magatartásformák, készségek leírását.
Az iskolákban a vezetők és a pedagógusok is többféleképpen vélekedtek a dokumentumról. Volt, aki semmi újat nem látott benne, hiszen a Gašo Knežević miniszter úr mandátuma alatt megkezdett, de befejezetlen reformok is tartalmazták ezeket az elemeket. Volt, aki azt gondolta, hogy csak egy nagy halom akta lesz belőle, ami inkább díszletnek szolgál majd, mint használható, útmutató dokumentumnak. És akadt olyan vezető, aki ismertette a tantestülettel, közölte, hogy egy tanárnak ezt kell tudnia, és kész.
Fenntartások főleg azokkal a pontokkal szemben vannak, amelyek olyan elvárásokat támasztanak, amelyekre a pedagógusok a tanulmányaik során nem készültek – nem készülhettek fel. A kollégák nem látják át a továbbképzések lehetőségét, pedig a dokumentum egyik fő célja éppen az, hogy a tanári pályán dolgozók tervezni tudják a karrierjüket. Némi bizalmatlanság tapasztalható azzal az állítással szemben is, hogy a kompetenciák meghatározása nem a pedagógus ellenőrzésére szolgál, és nem szankcionálják, amennyiben valaki nem felel meg az elvárásoknak.
Ebből következik a kérdés: hogyan fogják mérni a pedagógus kompetenciáit? Ki fogja a méréseket elvégezni, és milyen eszközökkel? Ki lesz az, aki kiértékeli a mérési eredményeket?
Az alapelvek a tanároktól elvárható tudás, magatartásformák és készségek meghatározásakor a következők voltak: felelősség, irányítás, megvalósítás, értékelés-önértékelés az oktatási folyamat során. A dokumentum az oktatási folyamatot szolgáltatásnak tekinti, amelynek különleges mutatói vannak: a folyamatra hatással van a résztvevők személyisége, a szolgáltatásnyújtás, ill. igénybevétel egy ugyanazon időben történik, minden résztvevő egyéni jellemzőkkel rendelkezik, és különböző nézeteket vall a minőségről. A szolgáltatás igénybevevői a tanulók, a szülők, a leendő munkaadók és a társadalmi környezet. Az alapelvek tartalma és alkalmazása meg kell hogy feleljen a szolgáltatás felhasználóinak és minden érdekelt félnek.
A dokumentum célja – egyebek között –, hogy felölelje a tanári kompetenciák leírását, ezzel támogatást nyújtva a tanároknak a pedagógusképzéstől, a gyakornoki időn át a szakmai továbbképzésig, minőségbiztosításig. Ezzel a szakmai pályafutás minden szakaszában egységes és koordinált támogatást nyújtana. Az elképzelés szerint az így meghatározott szakmai alapelvek az oktatási rendszer minden szereplőjének (tanár, iskola, minisztérium, pedagógiai intézetek, egyetemek és minden érdekelt fél) iránymutatók lennének.
Hangsúlyozzák, hogy az alapelvek nem öncélúak és nem a tanári munka ellenőrzésére szolgálnak. Azt próbálják elősegíteni, hogy a tanár a tanulási-tanítási folyamatot minél inkább hozzá tudja igazítania tanulók egyéni igényeihez, lehetőségeihez.
A korábbi kommunikációhoz képest mindenképpen pozitív változásnak tekinthető, hogy a megfogalmazás pozitív jellegű, a fejlesztésre teszi a hangsúlyt. A kompetenciák meghatározásakor nem szándékozik törölni azokat az elemeket, elvárásokat, amelyeket a társadalom a pedagógustól eddig is elvárt, ám új elemek is bekerülnek, amelyekkel szemben némi bizalmatlanság tapasztalható.
Arról, hogy milyen kulcskompetenciák várhatók el a tanári pályán, sok vita zajlik itthon és külföldön is. A tanári pálya elértéktelenedése az egyik legnagyobb probléma. Nehezen elérhető cél, hogy a tanári pályára a legrátermettebbek jelentkezzenek, és ott is maradjanak.
A dokumentum kidolgozása abból a szempontból is fontos, hogy a szerbiai oktatási rendszer beilleszkedhessen az európai rendszerbe. Ki kell dolgozni a tanárok és az oktatók számára azokat a kompetenciákat és képesítéseket, amelyek elfogadhatóak az egész európai térségben.
