Peter James kétségtelenül sikeríró. Angliában húsznál több regénye jelent meg, a budapesti General Press Kiadó pedig eddig hat kötetét fordíttatta magyarra és jelentette meg. Peter James zömmel detektívregényeket ír, a legutóbb megjelent, Félhomály című könyve is részben ilyen jellegű, azzal a különbséggel, hogy ebben nem hivatásos detektív, hanem egy újságírónő nyomoz.
A cselekmény kibontakozása szinte receptet követ: történik egy borzasztó esemény, majd sorjáznak a rémes dolgok, sorozatosan hullnak le a leplek, szálanként fonódik össze a történet, a nyomozó folytonos életveszélyben fürkészik, végül olyan kerekké csiszolódik a történet, és olyan szépen összecseng a regény vége a kezdetével, hogy kedvem lenne elmesélni. Ám detektívtörténet esetében nem illik ilyet tenni. Annyit elárulok, hogy nem a kertész a gyilkos.
A Félhomály azonban nem vegytiszta detektívregény. Már csak annál fogva sem, hogy nem szokványos gyilkosságra épül, hanem a szálak onnan indulnak, hogy egy fiatal nőt hagyományos temetésen, mély gyászban elhantolnak, ám kiderül, hogy élve temették el, ráadásul a koporsóban megszülte csecsemőjét. Hangulatteremtésként nem semmi. A regény eleve a rémtörténetekre hajaz, az élve eltemetésről már Edgar Allan Poe is remek elbeszélést kerekített. Peter James munkájában a XVIII–XIX. századi angol gótikus regény díszletei megújulnak, a sírkamra helyébe a hullaház és a boncterem kerül, a hősök nem ódon kastélyban, hanem egy kórház labirintusában bolyongnak, és ennek megfelelően szinte minden nagyon steril. Nemcsak a helyszínen, hanem a történetben is. Engem valahogy nem tudott igazán izgalomba hozni, bár egy megrögzött rémregényolvasó esetében ez nem lehet mérvadó. Azt viszont el kell ismernem, hogy pazar jeleneteket sorjáz a szerző, és ügyesen szövögeti az elbeszélést, mértékkel adagolja az információkat, megérdemli a Világsikerek sorozatot, amiben megjelent.
A lineárisan kibontakozó eseménysort igencsak megfűszerezte a szerző: van itt genetikai rendellenesség, a halál iránti beteges kíváncsiság, kórházi történet, gyógyszerészeti ismeretek garmadája, csúf közlekedési baleset, halálon túli élet, szellemidézés, összeesküvés, szerelem, gyilkos orvosi kísérletezés, miegyebek, ráadásul egy lapszerkesztőség munkáján keresztül a média világáról is hiteles képet kap az olvasó. Nem azért, mintha erről egy hátborzongató olvasmányból kellene tájékozódnia, ám Peter James regénye meggyőzően állítja, hogy az újságírás is igen kemény dolog.
Természetesen nem ezért jó olvasmány a Félhomály, hanem azért, mert remekül megírt, sallangmentes mű, amelynek egyes jelenetei révén a hard-boiled bűnregények élvonalába sorolható.
